Zemplén

Zemplín
község
magyar lakosság 1910
99%
691
magyar lakosság 2011
67%
259
Népesség: 382
Terület: 14,67 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07634
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Zempléni-rögök 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség

A község a Bodrog jobb partján, a Zempléni-szigethegység keleti lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 15 km-re északkeletre, Tőketerebestől 26 km-re délkelerre. Áthalad rajta a Szőlőskét (8 km) Cékével (7 km) összekötő mellékút. Területének mintegy egynegyedét erdő borítja. Délnyugatról Ladmóc, keletről Szomotor és Bodrogszentmária, északnyugatról és északról pedig Céke községekkel határos. Keleti határának egy részét a Bodrog holtágai alkotják, délnyugati határának egy része pedig a Szőlőgödör-patak mentén húzódik.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1685-ig Zemplén vármegye székhelye volt. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (14,67 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Zemplén a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 701, 1921-ben 689, 1938-ban pedig 677, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének 40 %-át elveszítette, 1991-2011 között csekély mértékű (4,7 %) lakosságszámcsökkenés figyelhető meg (406 főről 387-re). Magyar többségét napjainkig megőrizte, de az asszimilációs folyamatok itt is érzékelhetőek: 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 86 %-ról 66,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 13,8 %-ról 29,7 %-ra emelkedett. A roma etnikumhoz tartozik a lakosság 9 %-a. A magyar anyanyelvűek aránya 2011-ben 77,3 % volt. A lakosság 32,6 %-a református, 31,0 %-a görög katolikus, 19,1 %-a pedig római katolikus vallású. 1944-ig népes izraelita közösség is élt a településen, 1921-ben az összlakosság 6,4 %-át alkották.

Történelem

A középkorban Zemplén Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye. Szélmalom nevű dombján 1959-ben gazdag honfoglaláskori sírt találtak, amely valamely nagyúré lehetett. Még Szent István király tette meg a vármegye székhelyévé. A Bodrog partján ma is állnak várának sáncai. A várat a 11. században építették, egykori jelentősége a tatárjárás után megszűnt. A település a vár körül alakult ki, 1214-ben a leleszi alapítólevél említi először "Zemlyn" alakban. 1217-ben "Zemplen", 1219-ben "Zemlum", 1220-ban "Zemlun", 1233-ban "Zemlyen", 1252-ben "Zemlyn", 1261-ben "Zemlen", 1263-ban "Zemlyn", 1317-ben "Zemplyn", 1321-ben "Zemlen", 1426-ban "Zemplen" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 13. században egyházi központ is lett, 1313-ban említik a zempléni főesperest. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik a várban álló Szent György tiszteletére szentelt templomát. 1220-ig a királyé, később részben az egri püspökségé. A 14. század elején 1331-ig Micz bán birtoka, majd cserével a Drugetheké lett akik a 16. századig voltak a birtokosai. 1557-től A Perényiek, 1685-től a Rákócziak, később a Csáky, a Dernáth, az Almássy és a Kazinczy családok birtoka, a 19. században az Andrássyaké volt. A 15. század elejétől mezőváros vásártartási joggal. Hetivásárait szombati napokon tartották. Várát 1557-ben Perényi Gábor foglalta el majd I. Ferdinánd részére Telekessy Imre foglalta vissza. A várost 1619-ben a hajdúk rabolták ki. 1664 körül német katonák pusztították, 1685-ben Thököly Imre foglalta el. Ekkor pusztult el a sáncokon belüli kővár, melyet már nem építettek újjá. A 19. század végén még állt egy tornya, de később ezt is széthordták. 1685-ben a vármegye székhelye is elköltözött Sátoraljaújhelyre. Ezután a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá lett. A falunak 1715-ben 38 lakatlan és 36 lakott háza volt. 1787-ben 100 házában 569 lakos élt. 1803-ban egy tűzvész során csaknem az egész község leégett. 1828-ban 103 háza és 773 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1990-es évek óta rendszeresen megrendezik itt a Zempléni Kulturális Napokat.

Mai jelentősége

Eredetileg gótikus stílusban épült középkori református templomát 1628-ban építették újjá, Urunk mennybemenetelének szentelt görög katolikus temploma 1802–1804-ben épült klasszicista stílusban. Az 1668-ban épült vármegyeházában 1754-ig tartottak megyei gyűléseket, később magtárként használták.