Zeherje

Zacharovce
község
magyar lakosság 1910
98%
354
magyar lakosság 2011
32%
133
Népesség: 400
Terület: 6,81 km²
Tszf. magasság: 294 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 97901
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Ratkói-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszombati járás kisközség

A község a Gömöri-medence északi peremén, a Ratkói-hegység legdélebbi vonulatának déli lábánál fekszik, Rimaszombattól 5 km-re északkeletre. Zsákfalu, egyetlen a 16-os országos főútról leágazó 2 km-es mellékúton közelíthető meg. Határa dombos, mintegy negyedrészt erdővel borított, 230-430 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület. Nyugatról, délről és délkeletről Rimaszombattal (Bakti, Rimaszombat és Alsópokorágy katasztere), keletről Vámosbalog, északkeletről pedig Perjése községekkel határos. Déli határát a 16-os főút (Rimaszombat-Tornalja szakasz) vonala alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1976-1990 között Rimaszombathoz tartozott. Területe 1910-38-hoz képest (6,84 km²) csak minimális mértékben változott (6,81 km²).

Népesség

1910-ben 363, 1921-ben 346, 1938-ban pedig 409, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának jelentős részét kitelepítették, ezzel alapvetően megváltozott nemzetiségi arculata. 1991-ben már szlovák többségű volt, 1991-2011 között a szlovákok aránya 56,4 %-ról 65,7 %-ra nőtt, a magyaroké 31,2 %-ról 31,7 %-ra. A lakosság csaknem egyharmada (29,3 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az eredetileg túlnyomórészt református vallású (1921-ben 83,2 %) községben 2011-ben a lakosság 53,6 %-a volt római katolikus, 10 %-a református vallású, a felekezeten kívüliek aránya 16,9 % volt.

Történelem

A falut 1320-ban „Zeharie” alakban említik először. 1413-ban „Zeherye” néven említik. A 15. században a Derencsényi család birtoka, a 17. századtól osgyáni nemeseké. 1441-1460 között a husziták uralták, ekkoriban épült gótikus temploma is. Lakossága a 16. században református hitre tért, egyházközsége (melyhez Alsó- és Felsőpokorágy is hozzátartozott) 1653 körül alakult. 1771-ben, amikor a rimaszombati reformátusoktól elvették templomukat, a zeherjei templom adott otthont istentiszteleteiknek. 1828-ban 35 házában 262 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Birtokosai voltak a Luzsénszky, Bakos, Korponay, Szakall, Polgáry, Rakovszky és a Csemniczky családok. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott, 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után túlnyomórészt református vallású magyar lakosságának jelentős részét áttelepítették Magyarországra, és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. 1976-ban Rimaszombat városrésze lett és csak 1990-ben önállósult újra. 2003. szeptember 11-én református templomának tornya és tetőzete összeomlott.

Mai jelentősége

A 15. században eredetileg gótikus stílusban épült református templomát a 19. században átépítették (a templom tornya 2003-ban összedőlt, ma romos állapotban van).

2015. november 13., 07:00

Zeherjén nőtt a magyarok lélekszáma

Zeherje. Szlovákiában a két legutóbbi-, a 2001-es és 2011-es népszámlálás között mindössze 33 településen nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek egyike Zeherje.
2013. augusztus 16., 07:00

Megpróbálják megmenteni a zeherjei templomot

Zeherje. A teljes pusztulástól próbálják megmenteni a Rimaszombat melletti Zeherjén a református templomot.