Vízkelet

Čierny Brod
község
magyar lakosság 1910
99%
1 374
magyar lakosság 2021
71%
1 163
Népesség: 1 611
Terület: 17,70 km²
Tszf. magasság: 118 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92508
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Galántai járás kisközség

A Község a Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Vízközben, a Dudvág két partján fekszik, Galántától 7,5 km-re délnyugatra, Diószegtől 7 km-re délre. Egybeépült a szomszédos Hidaskürttel. Három, egymással össze nem függő kataszteri területből áll, az egybeépült Vízkelet és Hegy alkotta központtól, a Dudvág mentén északabbra Zúgóból, délen pedig a Kis-Dunáig terjedő Szigetből. Az 507-es (Galánta-Dunaszerdahely-Bős) főút keresztülhalad a falun, mellékút köti össze Nemeskosúton (2,5 km) keresztül Szereddel. Délkeletről Hidaskürt, délnyugatról Feketenyék, nyugatról Nagyfödémes, északról Nemeskosút, északkeletről pedig Galánta határolja. Délkeleti határát a Dudvág, délnyugati határának egy részét a Feketevíz alkotja. Zúgót Nemeskosút, Diószeg és Nagyfödémes határolja, Szigetet délről Sárrét, Patonyrét és Lögérpatony, nyugatról Nagyfödémes (Szögyén), északról Feketenyék, keletről Hidaskürt (Sorjákos) kataszterei határolják.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyaroszághoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). 1943-ban hozzácsatolták Hegy községet. Területe 1939-hez képest 2,02 km²-el csökkent (19,72 km²-ről 17,70-re). 1938-40-ben, valamint 1945-ben újra határának egy részét Štefánikovo községhez csatolták (1960-tól Galántához tartozik). A község négy kataszteri területre oszlik: a területileg összefüggő Vízkelet (11,11 km²) és Hegy (0,43 km²), valamint két enklávé: Zúgó (2,29 km²) és Sziget (3,88 km²).

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 1387, 1921-ben 1497, 1939-ben pedig 1614, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. Az ezután következő fél évszázadban népessége kismértékben csökkent (1991-re 1507-re) A második világháború utáni kitelepítések során került szlovák lakosság a községbe, de még 1991-ben is csak a lakosság 2,4 %-át tették ki. A lakosság túlnyomó többsége továbbra is magyar nemzetiségű, de 1991-2011 között a szlovákok aránya ötszörösére (15,1 %-ra) nőtt, elsősorban az asszimiláció révén. A romák aránya (12,2 %) is számottevő. A község lakosságszáma ebben a 20 éves periódusban kismértékben (5,6 %) növekedett. A lakosság túlnyomó többsége (88 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falu 13. századi első említésétől fogva több birtokosát ismerjük, úgy mint Bogár fia Márton ispán, Kürti Békefi János és Kiskürti Mihályfi Jakab, majd a Vízkeleti család. A 16. században a Báthori, utána a Thurzó, végül az Esterházy család kezére került, mellettük azonban több kisnemesi család – Majláth, Lindvay, Jurovics, Székely, Prányik – is rendelkezett itt birtoktesttel. A 17. század elején, a Thurzó család nyomán evangélikus hitre tért át a falu, de hamarosan újra katolizált. A század második felében, néhány évtizedig a Török birodalomhoz tartozott. Az Esterházyak semptei uradalmának feloszlatása után a cseklészi uradalomhoz tartozott. 1763-ban erős földrengés volt, 1832-ben pedig egy nagy tűzvész csaknem az egész falut elpusztította. 1782-ben Liskovics József, helyi tekintélyes polgár szegényalapítványt hozott létre. A falu lakossága mezőgazdasággal, illetve az Esterházy uradalomban juhtenyésztéssel foglalkozott. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta, a 20-as és a 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia kapta meg. ezután magyar családokat deportáltak csehországi kényszermunkára (37 család), valamint kényszerítettek magyarországi áttelepedésre (33 család). 1943-ban hozzácsatolták Hegy községet. 1965-ben új hidat építettek a Dudvágon.

Mai jelentősége

A községben magyar óvodája, valamint magyar és szlovák alapiskola működik. A falu területén bronzkori, római kori és avar kori temetőt találtak, a Homokdombon pedig további avar emlékeket, köztük egy jelentős leletnek számító, kétélű, bronzmarkolatú kardot. Kápolnája a 17. században korai barokk, Szentháromság-szobra a 19. sz. második felében késő klasszicista, római katolikus (Szt. Anna-) temploma 1911-ben neogótikus stílusban épült. Hegy településrész temploma a 13. században épült román stílusban.