Virt

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Lengyel Ladislav
független
118
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Bartúnková Alica
    független
    93
    (18,45%)
    1. körzet
    Čižmár Ľuboš
    független
    93
    (18,45%)
    1. körzet
    Boteková Marta
    független
    91
    (18,06%)
    1. körzet
    Cservenáková Lívia
    független
    83
    (16,47%)
    1. körzet
    Kovács Michal
    független
    76
    (15,08%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Bugyík Peter
    független
    68
    (13,49%)
Virt
község
magyar lakosság 1991
71%
234
magyar lakosság 2021
64%
199
Népesség: 273
Terület: 4,68 km²
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94638
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Győr-Esztergomi-síkság , Zsitva-torok 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nem önálló település

Komáromtól 16 km-re keletre, a Pati-csatorna bal partján, az Öreg-Zsitva torkolata közelében fekszik, a Zsitva-torok kistájon. A Zsitva a falu közelében 40 hektáros tóvá szélesedik. Környéke kitűnő szőlőtermő vidék. Virten keresztülhalad a Dunaradványt (3 km) Marcelházával (5 km) összekötő mellékút. Közigazgatásilag északról és északnyugatról Marcelháza, délnyugatról Pat, keletről Dunaradvány határolja.

Közigazgatás

1990-ben alakult község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Korábban Dunaradványhoz tartozott, annak részeként 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd 1960-ig a csehszlovák közigazgatásban az Ógyallai járáshoz. 1960-ban a Komáromi járáshoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. 4,68 km²-es területe a második legkisebb a járásban.

Népesség

Egyike a járás legkisebb népességű községeinek, lakosságszáma csökken, a szlovákok aránya rohamosan emelkedik. Lakosságának már csak alig több mint fele magyar nemzetiségű. A többség (59%) római katolikus vallású.

Történelem

Virt (Vért) ősi település, már a római korban is lakott volt, határában egy római erőddel. Első okiratos említése 1256-ból való, terra Werth alakban, mikor IV. Béla Werth banai várföldnek egy részét Szefrid lovagnak adományozza. Legelső birtokosai kúnok voltak. 1265-ben Virt földjéről van említés, az oklevél terra Wert ad castrum Bana alakban szerepelteti a települést. 1268-ban, amikor a banai vár jelentősége hanyatlott, a komáromi vár tartozéka lett. Később a Vérthy család birtokaként ismert, akik innen vették nevüket is. 1598-ban a Bélyek lettek az urai, majd 1662-ben Virt puszta Csajághy György és neje, Konkoly Borbála kezére jutott. A török korban valószínűleg teljesen elpusztult a település, később azonban újra benépesült. 1723-ban a Huszár, 1733-ban a Gyulay és a Nedeczky családok osztoztak rajta, majd a Pyber testvéreknek és Farkas Ferencznek volt a településen nagyobb birtoka és kúriája. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták, illetve 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. 1990-ig Dunaradványhoz tartozott, azóta önálló község.

Mai jelentősége

A faluban már csak magyar óvoda működik, iskolája 1977-ben megszűnt. Mint szőlőtermő vidék ismert, több termálforrása is van. Rendszeres rendezvénye 1988 óta a Baróti Szabó Dávid-napok a szomszédos Dunaradvánnyal közösen.