Újlót

Veľké Lovce
község
magyar lakosság 1910
41%
756
magyar lakosság 2011
9%
175
Népesség: 1 902
Terület: 25,85 km²
Tszf. magasság: 162 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94142
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Verebélyi járás kisközség

Újlót Érsekújvártól 23 km-re északkeletre, Lévától 35 km-re délnyugatra, Nagysuránytól 15 km-re délkeletre fekszik, a Garammenti-hátság (Barsbesei-hátság) nyugati oldalán, a Lóti-patak partján, 168 méteres tengerszint feletti magasságban. Határa 283 méterig emelkedő dombvidék, a községközponttól (mely az egyetlen lakott település) keletre erdős, nyugatra főként szántóföld. A község területének mintegy 40 %-át erdő borítja. Újlót fölé a 242 m-es Výstrkov-domb emelkedik, majd tovább kelet felé az észak-déli irányú Családi-völgy (a lakatlan Máriacsalád pusztával), azon túl pedig az erdőborította (Hosszú-erdő) Hosszú-hegy (Dlhý vrch) következik, mely Újlót és Fajkürt határát alkotja. Északról a Veresztvin-domb (Verestvín, 265 m) választja el határát Bellegszencséétől. Délről Kisbaromlak, Komáromszemere és Komáromcsehi, keletről Fajkürt, északkeletről Pozba, északról Bellegszencse, Rendve és Hull, nyugatról pedig Ohaj és Zsitvabesenyő községekkel határos. Déli határa egyben Bars és Komárom vármegyék történelmi határát képezte évszázadokon keresztül. Közúton Zsitvabesenyő (6 km) és Rendve (5 km) felől az 1527-es harmadosztályú úton közelíthető meg, a Családi-völgyön áthalad a Bellegszencsét Komáromcsehivel összekötő út is.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1900-ban alakult meg Kislót és Nagylót kisközségek egyesítésével. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után ismét az Érsekújvári járáshoz. Területe (25,85 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben (1910/21: 25,84 km²) változott.

Népesség

Újlót a szlovák-magyar nyelvhatáron (a szomszéd községek közül Zsitvabesenyő magyar többségű) fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község magyar kisebbséggel. A 18. században szlovák és magyar lakossággal újratelepített Kis- és Nagylóton a 19. század második felére a szlovákok kerültek többsége és bár 1880-1910 között megfigyelhető a magyar nemzetiségűek arányának növekedése (29,7 %-ról 40,8 %-ra), a szlovák túlsúly mindvégig fennmaradt (1938-ban is 72,2 %-os szlovák többség). Ugyanakkor más környező vegyes lakosságú falvakkal szemben itt a magyar nemzetiség napjainkig fennmaradt, bár aránya lassan csökken az asszimiláció révén (1991-2011 között 11,3 %-ról 9,0 %-ra). A lakosság mintegy egytizede tartozik a roma etnikumhoz, roma nemzetiségűnek 1991-ben a lakosság 6,4 %-a, 2011-ben 2,9 %-a vallotta magát. Az 1990-es évek stagnálása után 2001-2011 között jelentős (7,8 %-os) népességcsökkenés (2121 főről 1955-re) figyelhető meg a községben. A lakosság többsége (2011-ben 80,3 %) római katolikus vallású, a főként magyar nemzetiségű reformátusok 1921-ben még a lakosság egyhatodát (16,0 %) alkották, 2011-ben már kevesebb, mint egytizedét (9,3 %).

Történelem

A települést 1247-ben említik először "Louth" alakban, majd 1339-ben "Louch", 1419-ben pedig "Looth" néven szerepel. 1512-től a szerzetesrendek megszüntetéséig a máriacsaládi pálos kolostor birtoka volt. A török harcok idején elpusztult, 1534-ben 9 portája adózott, 1601-ben 22 házáról, 1715-ben 30 adózójáról számolnak be az okiratok. A református vallás a 17. század végétől a komjáti felsőfokú iskolában iskolában tanult lóti lelkészek révén terjedt el, elsősorban Nagylóton. Elemi iskoláját 1771-ben létesítették. 1787-ben épült katolikus temploma 1901-ben leégett. 1809-től katolikus egyházközség, a reformátusok Komáromcsehivel közösen alkottak egy egyházközösséget. Első református imaházát 1853-ban építették. 1899-ben és 1901-ben is nagy tűzvész pusztított itt. 1900-ban az akkor már teljesen egybeépült Kis- és Nagylótot Újlót néven egyesítették. A 20. század elején még két lakott külterülete volt (Ürgemajor, Somossipuszta), melyek mára nyomtalanul eltűntek. Belterületén 1931-ben kora Árpád-kori sírokat találtak. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ekkor Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-45 között ismét Magyarországhoz. A magyar nyelvű oktatás 1920-ban megszűnt az állami iskolában (1938-45 között viszont a szlovák nyelvű oktatást szüntették meg), ugyanakkor 1963-ig működött Újlóton a magyar nyelvű református iskola. A 20. század első felében hengermalom és szeszgyár is működött itt. Belterületén 1931-ben kora Árpád-kori sírokat találtak. 1948-ban hatósági úton állapították meg a téves etimológián alapuló Veľké Lovce hivatalos nevet (korábban Lót). Mezőgazdasági szövetkezete 1957-ben, állami gazdasága 1963-ban alakult. 1958-ban vezették be a faluba a villamosáramot.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben teljes szervezettségű szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Református temploma 1882-ben épült, Szűz Mária anyaságának szentelt római katolikus temploma pedig 1907-10 között a leégett régi templom helyett. Tájházát 2006-ban létesítették. Határában találhatóak az egykori Máriacsaládi-kolostor pusztuló romjai. Az 1512-ben alapított kolostor Szűz Máriának szentelt barokk temploma 1745-ben épült. Miután 1786-ban a szerzetesrendet feloszlatták, a kolostort kiürítették, később magtárnak is használták, maga a templom egy 1866-os tűzvészben pusztult el.