Udvard

Dvory nad Žitavou
község
magyar lakosság 1910
99%
4 343
magyar lakosság 2011
62%
3 208
Népesség: 5 131
Terület: 63,85 km²
Tszf. magasság: 121 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94131
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

A Kisalföldön, az Érsekújvári-sík kistájon, a Zsitva bal partján fekszik, Érsekújvártól 8 km-re keletre, Komáromtól 30 km-re északkeletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén. Itt kereszteződik a 75-ös országos főút Érsekújvár és Ipolyság közti szakasza, valamint a Zsitva völgyében haladó, Bajcsot (10 km) Verebéllyel (32 km) összekötő 511-es út. Mellékút vezet a szomszédos Kisbaromlakra (5 km), a Csúzhoz tartozó Szentmiklóspuszta felé 8 km-es burkolt mezőgazdasági út ("Tölgyesút") teremt összeköttetést. Nyugatról Érsekújvár, északról Zsitvabesenyő, északkeletről Kisbaromlak és Komáromszemere, délkeletről Csúz, délről pedig Bajcs községekkel határos. Udvard a történelmi Komárom vármegye északi szélén, Bars és Nyitra vármegyék határán feküdt, a nyugati és északi községhatár vonala az egykori megyehatárt követi. Délkeleten Csúzzal közös határát az 589-es országút vonala alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott (a 19. századig mezőváros volt, 1922-ig a járás székhelye). Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (ekkor nagyközségi rangját elvesztette). Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és az Ógyallai járáshoz, majd az 1949-es közigazgatási reform újra az Érsekújvári járáshoz csatolta. Területe (63,85 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Udvard egyike Szlovákia legnépesebb községeinek. 1910-ben 4387, 1921-ben 4867, 1939-ben pedig 5678, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egynegyedét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek be, ezzel megváltoztatva a község nemzetiségi arculatát. 1991-re népessége 5143-ra csökkent, az 1991-2011 közötti két évtizedet a népességszám stagnálása és a szlovák nemzetiségűek arányának 22,5 %-ról 30 %-ra növekedése jellemzi. A lakosság túlnyomó többsége (62,1 %) magyar nemzetiségű, a roma etnikumhoz a népesség 17,6 %-a tartozik. A lakosság túlnyomó többsége (79,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

A faluban már 1075-ben kápolna állt Szent Márton tiszteletére. Ekkoriban királyi birtok volt, melyet a garamszentbenedeki apátságnak ajándékoztak – ez Udvard első írásos említése. 1228-ban itt tört ki Magyarország első jobbágylázadása. 1309-ben Tamás esztergomi érsek vezetésével egyházi zsinatot tartottak itt, ekkor rendelték el a napi háromszori harangszót. A középkorban a falu közelében (valószínűleg a Zsitva gázlójánál) feküdt Huba település, mely később teljesen elpusztult. A gyorsan növekedő település 1429. október 2-án városi jogokat kapott, 1441-ben pedig a pallosjogot is elnyerte. 1462-ben Udvard járási székhellyé vált. A törökök 1530-ban és 1533-ban támadták meg először, majd 1550-ben és 1554-ben ismét nagy pusztítást vittek végbe (ez utóbbi támadáskor pusztult el a Szent Márton halmi erődítés és a Szt. Márton kápolna). A török idők emlékét őrzi a falutól keletre emelkedő Török-domb (140 m), melyet a szájhagyomány szerint a törökök sajkáikkal hordtak össze. 1572-ben Udvard tartósan török uralom alá került, ezzel hanyatlásnak indult, temploma is elpusztult. Miután közelében felépült Érsekújvár vára 1580-ban, szinte állandóan harci tevékenység folyt a környékén. 1663-ban a törökök innen irányították Érsekújvár ostromát. A lakosságot a fekete hímlő (1655, 1678, 1685) is tizedelte. Udvard Érsekújvár visszafoglalásakor, 1685 nyarán szabadult fel a 113 éves török uralom alól. A majtényi fegyverletétel után a környék ura Szász Keresztély Ágoston esztergomi érsek lett, aki fekete-erdei német iparos családokat telepített itt le. Az 1715-ös összeírás szerint Udvardnak mintegy ezer lakosa volt. 1848-ban Fényes Elek leírása szerint 3457 lakosa volt. Ekkoriban a falu híres volt káposztájáról, de elsősorban szőlő- és bortermeléséről vált ismertté. 1866-ban csaknem az egész szőlőállományt újra kellett telepíteni a fagykár miatt. 1878 után a filoxéra pusztításai miatt 70 évre csaknem teljesen megszűnt a szőlőművelés, később homokos talajon telepítették újjá a szőlő nagy részét. Ebben az évben alakult meg a községi tűzoltóegylet, és ekkor építették a tűzoltószertárat is (1990 körül lebontották). Az első világháborúban 138-an estek el a faluból. 1912-ben felépült az első kultúrház (népház), 1916-ban pedig megalakult a fogyasztási szövetkezet. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1919-ben Udvard harcok színhelye volt a cseh legionáriusok és a magyar Vörös Hadsereg katonái között. 1919. június 10-én a megszálló cseh legionisták meggyilkolták a templom déli falánál Wágner Béla és Szokolai István jegyzőt, valamint egy nappal később Kálazi Ferenc és Kálazi Lajos munkásokat. Udvard 1919-1938 között Csehszlovákiához, 1938-1945 között Magyarországhoz tartozott, ezen belül Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. 1922-ben felépült az olvasókör székháza (a mai községháza helyén állt). A képviselő-testület 1930. május 3-ai jegyzőkönyve szerint a falu 4 új marhavásárnapot kapott, így összesen évente hat vásárt rendezhetett. 1933. augusztus 19-én a Forgó utcában kitört tűzvészben többek között a fatelep is leégett. A második világháború frontjain 96 udvardi vesztette életét, 1944-ben pedig a teljes zsidó lakosságot (65 fő) koncentrációs táborba hurcolták. A második világháború frontja 1945. március 28-29-én haladt át Udvardon, a templomtorony is bombatalálatot kapott. Ekkor pusztult el a 19. század elején épült zsidó imaház és iskola is. 1946-1948 között mintegy 1200 udvardi lakost telepítettek ki, helyükre szlovákokat telepítettek be; ekkor vált a korábban kizárólag magyarlakta település vegyes nemzetiségűvé. 1963. januárjában a Zsitva elárasztotta a község északi és nyugati részeit, valamint elsodorta a régi hidat. 1986-ban a faluközpontban felépült a Jednota üzletház.

Mai jelentősége

Népes, mezőgazdasági jellegű község, jelentős szőlő- és gyümölcstermesztéssel, baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartással, cukor- és konzervgyárral, valamint mezőgazdasági repülőtérrel. Magyar (Majthényi Adolf Alapiskola) és szlovák alapiskolája és óvodája, 1969-ben alapított mezőgazdasági szakközépiskolája van. Szent Adalbertnek szentelt római katolikus temploma 1754-1776 között épült, református templomát 1880-ban emelték. A község határában, a Szent Márton halmon 1860-ban létesített kálvária egy középkori kolostor helyén épült. A község gazdag szakrális kisemlékekben is.

2021. április 24., 20:00

Szeptembertől két első osztály lesz Udvardon

A diáklétszámot itt két veszély fenyegeti: az érsekújvári magyar iskola közelsége és a magyar gyermekek szlovák iskolába íratása.

2021. március 19., 10:34

Udvardon beállították a Majthényi-virágfüzérrekordot

Ők lettek a környék első virágfüzérrel körülkerített iskolája.

2021. március 15., 09:12

Áll már Esterházy János emlékoszlopa Udvardon

Közösségi összefogásból emeltek új emlékoszlopot az udvardi templomkertben a felvidéki politikusnak.

2021. február 11., 11:20

Az udvardi alapiskola kreatív pályázata

A regionális nevelés már hét éve beletartozik az órarendjükbe – ez havonta egy nap a 3. osztályban, amikor a diákok buszra szállnak és ismerkednek a környék nevezetességeivel.

2021. január 31., 19:57

Akit elcsábított a kemence

Az udvardi Bajkai Viktória a harmadik gyermekgondozási szabadsága alatt merült el a kovászos kenyér készítésének a fortélyaiban. A kenyér illata, íze, látványa pedig elvarázsolta.

2020. november 29., 11:32

Tóth Ferenc díjnyertes világa

Ötven képet is felhasználok egy-egy fotó megalkotásához, mert addig nem nyugszom, míg olyan nem lesz a kép, amilyennek megálmodtam.

2020. szeptember 15., 08:02

160 éve szentelték fel az udvardi kálváriát

1860-ban negyvenezren ünnepelték.

2020. június 18., 16:09

Mezőgazdasági miniszter: Az udvardi példa az előképe annak, amit el kellene érni

Stanislav Becýk, a volt mezőgazdasági miniszternek a saját vállalatában sikerült megvalósítania azt a sokszínű, a feldolgozással kombinált mezőgazdaságot, amelyet a kormányprogramban is elérendő célnak tartanak.

2020. június 4., 18:00

Fél kiló fehér kristályos anyagot és 20 ezer eurót foglalt le a NAKA Udvardon

A Kör nevű rendőrségi akció során két embert tartóztattak le, egyikük vietnami állampolgár.

2020. május 26., 19:01

Fogjunk össze az udvardi Žák Ramikáért!

Közös erővel tehetünk azért, hogy a család élete, könnyebb és boldogabb legyen.

2020. május 23., 16:37

Múltról regélő, ég felé mutató hely

Szeptember második hetében, a kálváriabúcsú napján máig szép számban vesznek részt a hívők és a zarándokok az ünnepi keresztúton és a szentmisén.

2020. május 11., 15:00

Udvard: Elmegyünk a lehetőségeink határán túlra

Amíg sok helyütt gyermekhiánnyal küszködnek, Udvardon már kevés a férőhely az óvodákban.

2020. április 1., 11:03

Karanténszállóvá válik az udvardi középiskola kollégiuma

A diákszállót még a héten előkészítik a külföldről hazaérkezettek fogadására.

2019. december 19., 09:44

Az életéért küzd az udvardi férfi

A 41 éves udvardi férfi sötétedés után indult el gyalog Érsekújvárból, miközben semmilyen láthatósági elemet nem viselt.

2019. augusztus 27., 13:03

Nyitra megye megszüntette az Udvardi Szakközépiskolát

Az Udvardi Szakközépiskola legkésőbb 2019 végén befejezi működését – döntöttek a Nyitra megyei képviselők legutóbbi ülésükön.

2019. augusztus 21., 13:47

Augusztus 20-án szentelték fel Udvardon az új Szent István-szobrot

Lebo Ferenc, udvardi gyökerekkel rendelkező győri szobrászművész Szent István bronz mellszobrát adták át tegnap késő délután Udvardon, meghitt ünnepség keretében.

2019. július 1., 15:59

Egyelőre nem zárja be Nyitra megye az Udvardi Szakközépiskolát

Egyre kevesebb diák választja.

2019. május 7., 14:06

Fogyatkozásunk a magyar elsősök számában is megmutatkozik

Mi újság a beíratások terén Érsekújvárban és az Érsekújvári járás két nagyközségében Tardoskedden és Udvardon? 

2019. május 5., 18:10

Huszonharmadszor találkoztak a helytörténészek Udvardon

Az idei találkozó a Rákóczi emlékév és a Csemadok megalakulásának 70. évfordulója jegyében zajlott.  A Patria-Díj is átadásra került.

2018. június 21., 10:06

A határt átlépve az udvardi iskolába érkezett a múzeumtúra

Ki játszott már dzsembén, köcsögön, ütőgordonon? A Balaton felett ki repült? A katonaságot kipóbáltad? És a tekerős vagy tárcsázós telefon az megvan? Ha mindezekre nemmel feleltél, akkor a MOZAIK múzeumtúra kiváló alkalom volt mindezeket kipróbálni.

2018. április 26., 09:05

Mérföldkövek Udvardon

Mátyás királlyá választásának 560. évfordulójáról is szó lesz.