Tild

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Szurdi Róbert
független
127
(74,27%)
Mlynčok Zdenko
független
44
(25,73%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Pataky Juraj
    független
    121
    (18,56%)
    1. körzet
    Imre Erik
    független
    104
    (15,95%)
    1. körzet
    Franková Stopová Iveta
    független
    87
    (13,34%)
    1. körzet
    Polák Milan
    független
    82
    (12,58%)
    1. körzet
    Sárazová Ivana
    független
    78
    (11,96%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kováčik Marián
    független
    61
    (9,36%)
    1. körzet
    Halanda Vladimír
    független
    60
    (9,2%)
    1. körzet
    Imre Štefan
    KDH
    59
    (9,05%)
Telince
község
magyar lakosság 1910
93%
411
magyar lakosság 2021
6%
26
Népesség: 409
Terület: 6,84 km²
Tszf. magasság: 162 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95161
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Verebélyi járás kisközség

A község a Garammenti-hátság dombvidékén, a Tildi-patak mentén fekszik, Nyitrától 25 km-re, Verebélytől 5 km-re délkeletre, Lévától pedig 19 km-re nyugatra. Csiffár szomszédságában. A Nyitrát Lévával összekötő 51-es főút áthalad a községen. Nyugatról Verebély, délről Töhöl, délkeletről Nagygyőröd, keletről Csiffár, északról pedig Tajnasári községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetésekor a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Területe (6,84 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között Csiffárhoz tartozott.

Népesség

Tild a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 20. század elején még túlnyomórészt magyarok lakta község a század második felében szlovák többségűvé vált. 1910-ben 442, 1921-ben 472, 1939-ben pedig 521, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok 1921-ben a lakosság 1/3-át alkották. 1939-2001 között népességének csaknem felét elvesztette (46,8 %-os csökkenés 521 főről 277-re), ezt 2001-2011 között 36,5 %-os népességnövekedés váltotta fel. A magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 23,4 %-ról 9,0 %-ra csökkent az el˜öregedés és az asszimiláció révén. A községben kiemelkedően magas a roma etnikumhoz tartozók aránya (31,4 %), mely itt a legmagasabb a Nyitrai járásban. A lakosság túlnyomó többsége (86,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

A kőkorszaktól lakott település első írásos említése 1297-ben történt, Teld alakban – ekkor már az esztergomi érsekség birtoka. A 14. század elején Tild is áldozatul esett ezért Csák Máté bosszújának, amikor a felvidéki kiskirály összekülönbözött az érsekkel. A török hódoltság alatt a főképp mezőgazdasággal foglalkozó Tild viszonylag háborítatlanul ússza meg a török megszállást, s utána a nagyszombati szeminárium birtokába került, majd a Kiss-, Ilosvay- és a Dillesz-családok voltak földesurai. A trianoni békeszerződésig területe Bars vármegye Verebélyi járásához, illetve 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A háború után lakói kisbirtokosok, mezőgazdasági munkások voltak. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Az 1970-es években megszüntették a magyar kisiskolát, mely felgyorsította a magyar lakosság asszimilációját. 1976-ban egyesítették Csiffárral, 1990-ben azonban újra önállósult.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres, mezőgazdasági jellegű községben sem iskola, sem óvoda nem működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1938-ban épült modernista stílusban, a községben egy 18. századi barokk kúria is található.