Tajnasári
Tajnasári a Garammenti-hátság dombvidékének északnyugati oldalán, a Zsitva bal oldali mellékvizének, a Névedi-pataknak (Širočina) a völgyében fekszik, Verebélytől 6 km-re északkeletre, Nyitrától 27 km-re keletre, Aranyosmaróttól 16 km-re délre. A 19. század végére teljesen egybeépült Tajna, Kissári és Nagysári falvakból álló községközpont 160 méteres tengerszint feletti magasságban terül el, keletről 243 méteres magasságot elérő erdős dombvidék övezi. Határának nagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyharmadát erdő borítja (a Tajnasáritól keletre húzódó Drabanka, valamint a délkeletre elterülő Tajnai-erdő (Tajnanský háj). Külterületi lakott helye nincs. Délről Verebély és Tild, délkeletről Csiffár, északról Néved, északnyugatról Zsitvaújfalu, nyugatról pedig Aha (Verebély városrésze) kataszterével határos. Északi határa 1938-45 között államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Az 1651-es úton Aha (5,5 km) és Tild (4 km) irányából közelíthető meg, Néved felé egy 3 km-es mellékút teremt összeköttetést.
A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1890-ben alakult Tajna és Sári kisközségek egyesítésével, majd 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig a Verebélyi járáshoz tartozott, majd a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (8,48 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.
Tajnasári a 20. század elején még az akkori szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község volt, többségében szlovák eredetű, kettős identitású lakosságának négyötöde 1910-ben magyarnak, 1921-ben viszont már 94,6 %-a (cseh)szlováknak vallotta magát; 1941-ben a lakosság háromnegyede volt szlovák, egynegyede pedig magyar anyanyelvű. 2011-ben lakosságának túlnyomó többsége szlovák nemzetiségű (94,9 %) és római katolikus vallású (82,8 %) volt. Tajnasári alacsony népsűrűségű (32,3 fő/km²) aprófalu, mely lakosságának kétötödét elveszítette 1941-1991 között, majd 1991-2001 között további egytizedét (1941-ben 507 lakosa volt, 2001-ben már csak 269). 2001-2011 között a lakosságszám stagnálása figyelhető meg.
Tajnasári határában három római őrtorony maradványait tárták fel. Tajna és Sári első írásos említése 1075-ből ered, ekkor a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében „Taina”, illetve „Sari” néven szerepeltek. Tajna kezdetben Bars királyi várának tartozéka volt, majd a 14. században, a nemesi vármegye kialakulásával lakói várjobbágyokból kisnemesi jogállásba kerültek, közülük emelkedett ki később a Tajnay-család, mely a 18. századtól nagybirtokosként latifundiumot létesített itt. Templomát 1332-1337-ben említik először. A 16-17. században a török hódoltsági terület határvidékén fekvő falvakat gyakran érte támadás, 1530-ban vélhetően mindkét falut, 1618-ban Sárit, majd 1663-ban Tajnát és Sárit egyaránt felégették. 1601-ben Tajnának 34, Sárinak 11 háza volt. 1715-ben Tajnának 11, Sárinak 12 adózója volt. A 17. században elpusztult régi temploma helyén 1749-ben épült fel a ma is álló új templom. A 18. században lakossága kicserélődött, a Tajnayak nagybirtokán számos szlovák nemzetiségű mezőgazdasági munkás telepedett le. 1828-ban Tajnának 28 háza és 181 lakosa, Sárinak 26 háza és 166 lakosa volt. 1890. július 21-én Tajna és Sári kisközségeket Tajnasári néven egyesítették. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Lakói az 1920-as években számos agrársztrájkban vettek részt. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került, ebben az időszakban határközséggé vált, a szomszédos Néved már a szlovák bábállam része volt.
A mezőgazdasági jellegű aprófaluban szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Kiemelkedő jelentőségű műemléke a Tajnay-Révay-család 1840-ben klasszicista stílusban épült kastélya, melyhez 10 hektáros angolpark tartozik. A kastély késő klasszicista kápolnája 1865-ben épült. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban. 18. századi műemlékei még a barokk Mária-oszlop, valamint a Révayak temetőkápolnája.
