Szőlőske

Viničky
község
magyar lakosság 1910
97%
385
magyar lakosság 2011
54%
277
Népesség: 495
Terület: 8,84 km²
Tszf. magasság: 99 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07631
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Zempléni-rögök 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség

A község az Alföld északi és a Bodrogköz nyugati peremén, a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök – Borz-hegy, 270 m) déli lábánál, a Bodrog jobb partján fekszik, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (vasúti híd a Bodrog felett) és a 79-es főút mentén, Sátoraljaújhelytől 7 km-re keletre, Királyhelmectől 22 km-re nyugatra. Területének mintegy egyharmadát erdő borítja, kiemelkedően magas a szőlők és gyümölcsösök aránya is. Nyugatról Borsi, délnyugatról Bodrogszög, délkeletről Bodrogszerdahely, keletről Ladmóc, északról (rövid szakaszon) Céke és Csarnahó, északnyugatról pedig Bári községekkel határos. Déli határát a Bodrog-folyó, illetve annak holtága, keleti határát a Csurgó-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (8,84 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 395, 1921-ben 394, 1938-ban pedig 557, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége stabilan alakult (1991 – 499 fő, 2001 – 522 fő, 2011 – 516 fő), ebben az időszakban a rohamos asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 74,4 %-ról 53,7 %-ra csökkent, a szlovákoké ugyanakkor 25,7 %-ról 34,1 %-ra emelkedett. Kiemelkedően magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (12 %) is. 2011-ben a lakosság 37,8 %-a volt református, 31,2 %-a római katolikus, 14,1 %-a pedig görög katolikus vallású.

Történelem

A mai települést 1273-ban "Zeuleus" alakban említik először. Neve, amely arra utal, hogy itt már ekkor kiterjedt szőlőültetvények voltak, egyértelműen magyar eredetű. Mai névalakja a 17. század végétől használatos. 1399-ben a Bodrogon gázló vezetett itt át. 1403-ban Pány Ferenc kapta adományként Zsigmond királytól. 1413-ban Rozgonyi Simon országbíró sikertelenül próbálta megszerezni magának. A 15. század második felében Rátkai István, 1523-ban Tárczai Miklós is birtokos lett a településen. A 16. század közepétől a Báthoryaké volt, de a 17. században még több társbirtokosa is volt, többek között a Sennyey és a Szent-Ivány család is. A század végén az Almássyak tulajdonába került. 1557-ben 5 és fél portája adózott. 1663-ban pestisjárvány sújtotta a községet. 1715-ben 9 lakatlan és 15 lakott háza volt. 1787-ben 54 házában 270 lakos élt. 1828-ban 52 háza és 396 lakosa volt. A 19. században az Andrássyaknak volt itt birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal, kosárfonással foglalkoztak. 1872-ben felépült a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal és a vasúti Bodrog-híd a község határában. 1888-ban árvíz pusztított a községben. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarország. 1952-ben szőlészeti és borászati szakközépiskolát létesítettek a községben. 1965 óta van óvodája, alapiskoláját az 1970-es években megszüntették, 1995-ben újranyitották, de a 21. század elején ismét megszűnt.

Mai jelentősége

A község szőlőtermesztéséről híres, a Tokaji-borvidékhez tartozik. Szőlőskén szlovák nevelési nyelvű óvoda és magyar-szlovák tanítási nyelvű mezőgazdasági szakközépiskola működik. Református temploma 1839-ben klasszicista stílusban épült, a 19. században épült római katolikus temploma eredetileg az Andrássy család kápolnája volt. A 21. század elején új római katolikus és görög katolikus templom épült a faluban. Az Andrássy-család egykori vadászkastélya szintén 19. századi építmény.