Szlovákújhely

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kalinič Ján
Hlas-SD
255
(62,2%)
Dušek Július
független
155
(37,8%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Šuško Ľubor
    Hlas-SD
    217
    (12,12%)
    1. körzet
    Stečáková Silvia
    Hlas-SD
    199
    (11,11%)
    1. körzet
    Dušek Július
    független
    170
    (9,49%)
    1. körzet
    Kornová Kornélia
    Hlas-SD
    156
    (8,71%)
    1. körzet
    Gumanová Helena
    Hlas-SD
    133
    (7,43%)
    1. körzet
    Petro Peter
    Hlas-SD
    128
    (7,15%)
    1. körzet
    Feher Patrik
    SMER - SD
    125
    (6,98%)
    1. körzet
    Demeterová Viola
    Hlas-SD
    124
    (6,92%)
    1. körzet
    Suváková Anna
    Hlas-SD
    124
    (6,92%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Hrivňáková Andrea
    Hlas-SD
    110
    (6,14%)
    1. körzet
    Bitlányi Vojtech
    Hlas-SD
    106
    (5,92%)
    1. körzet
    Repka Martin
    SME RODINA
    106
    (5,92%)
    1. körzet
    Škripka Štefan
    SMER - SD
    93
    (5,19%)
Slovenské Nové Mesto
község
magyar lakosság 1921
16%
83
magyar lakosság 2021
10%
112
Népesség: 1 095
Terület: 13,38 km²
Tszf. magasság: 102 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07633
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Hegyköz  1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhely város nem önálló település

A község a Ronyva völgyében, a Ronyva-kapu kistájon, a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a 79-es főút mentén, Tőketerebestől 28 km-re délre, Királyhelmectől 28 km-re nyugatra. Teljesen egybeépült Sátoraljaújhellyel, melytől a vasútvonal és az államhatár választja el. Fontos vasúti csomópont, Kassa, Csap és Miskolc felé ágaznak el a vasúti vágányok. Közúti határátkelőhely Magyarország felé (2007-ig, a határellenőrzés megszüntetéséig két határállomása is volt). Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Sátoraljaújhely és (rövid szakaszon) Alsóregmec, északról Kistoronya, keletről pedig Borsi és Bári községekkel határos. Nyugati határa (melynek nagy részét a Ronyva-patak alkotja) egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1922-ben alakult Sátoraljaújhely és Hosszúláz Csehszlovákiához csatolt határrészeiből. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Gálszécsi járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, egyben Sátoraljaújhely megyei városhoz.

Népesség

A község alapításától kezdve szlovák többségű, az 1920-as években szlovák (és kisebb részben ruszin) telepesekkel népesítették be, majd 1945 után újabb telepesek érkeztek. 1921-ben 522 lakosának 51 %-a volt (cseh)szlovák nemzetiségű, a magyarok aránya 15,9 %, a ruszinoké 10,7 % volt. 1991-2011 között népessége 12,7 %-al növekedett (964 főről 1086-ra), ezalatt az asszimiláció eredményeként a magyar nemzetiségűek aránya 23,8 %-ról 9 %-ra csökkent. 2011-ben a lakosság háromnegyede (76,3 %) volt szlovák, 9,8 %-a pedig roma nemzetiségű, a roma etnikumhoz tartozik a lakosság egyötöde (19,3 %). A magyar anyanyelvűek aránya (18,3 %) duplája a magyar nemzetiségűekének. A lakosság 42,0 %-a római katolikus, 15,9 %-a görög katolikus, 13,9 %-a pedig református vallású. 2011-ben a lakosság 81,2 %-a (882 fő) élt Újhelyen és 18,8 %-a Karlatanya (Karolov Dvor) településrészen (204 fő).

Történelem

Újhely 1920-ig Sátoraljaújhely város, Zemplén vármegye székhelyének része volt. A város keleti részén épült fel a Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa vasútvonal megépítése (1871-1873) után a vasúti pályaudvar. Az első világháború idején a mai temető területén barakkok álltak, melyekben katonai kórház működött. Sátoraljaújhely város területének kettévágására stratégiai okokból volt szükség. Az új csehszlovák állam ugyanis csak így tudta ellenőrzése alatt tartani a Kassa-Munkács vasútvonalat, melynek egyik állomása Sátoraljaújhely volt. Így a trianoni békeszerződés után a város vasútállomása és környéke minden egyéb szempont mérlegelése nélkül a csehszlovák oldalra került. A helyi közigazgatás csak 1922-ben alakult meg. Az első családi házak az egykori Windischgraetz-major felosztása után épültek fel. A telepesek első nagyobb hulláma 1926 és 1928 között érkezett, a szlovákosítás jegyében Sztropkó és Eperjes környéki szlovák földművesek voltak, akik földjeiket a magyar birtokosoktól megvásárolták. Ideköltözésük után közülük sokan vasutasok, kereskedők, kézművesek, gyári munkások lettek. A településen kezdetben nem volt iskola, a gyerekek 1923-ig az iskola elkészültéig, mely a vasút felvételi épületében létesült Borsiba jártak iskolába. Újhely a lakosság növekedésével egyre inkább kisvárosi jelleget öltött, mely a környékbeli falvak gazdasági, kulturális és kereskedelmi központja lett. A lakosság nagy része zsidó volt, akik számos üzletet nyitottak és 1931-ben az istentiszteletek céljára egy 19. századi épületet zsinagógává alakítottak át. A katolikus istentiszteleteket ebben az időben még az iskola épületében tartották. A második világháború után a korábbi zsinagógát alakították át katolikus templommá. A vámhivatal és a rendőrség épülete 1932-ben készült el. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében a település visszakerült Magyarországhoz és visszacsatolták Sátoraljaújhelyhez. A szlovák lakosság egy része elmenekült, az iskolában bevezették a magyar nyelvű tanítást. Magyarország német megszállása után a zsidó lakosságot koncentrációs táborokba hurcolták. A szovjet hadsereg 1944. december 3-án foglalta el a várost és vele együtt a mai község területét. Ezzel a települést újra elszakították Sátoraljaújhelytől és visszakerült Csehszlovákiához. Az iskolában újra szlovákul tanítottak. Északról újabb szlovák telepesek érkeztek, újabb családi házak épültek, a nagybirtokokat felosztották. 1949. július 1-én megalakult a földműves szövetkezet. 1947 óta jégpince és hűtőház, 1948 óta borüzem, 1953-tól pékség, 1966-tól takarmányszárító működik a településen. Állami gazdasága a Tokaji-borvidék Csehszlovákiához tartozó részének szőlőin gazdálkodott.

Mai jelentősége

Vasúti csomópont és határátkelőhely Magyarország felé. A községben szlovák alapiskola és óvoda, valamint gyermekotthon található. Szent Cirillnek és Metódnak szentelt római katolikus temploma eredetileg zsinagógának épült a 19. század első felében.