Szinyér

Svinice
község
magyar lakosság 1910
100%
344
magyar lakosság 2011
89%
208
Népesség: 224
Terület: 5,26 km²
Tszf. magasság: 100 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07637
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Bodrogközi járás kisközség

A község a Bodrogköz északnyugati részén, a Ticce-patak jobb partján fekszik, Rad keleti szomszédságában, a Körtvélyest (3 km) Bollyal (6 km) összekötő országút mentén. Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, legdélebbi, a 79-es főúttól délre eső része szikes legelő (Nagy-rét). Nyugatról Rad, északról Zétény, keletről Véke és Bodrogszentes, délről pedig Kisgéres (Keresztúrpuszta katasztere) községekkel határos. Nyugati határának egy részét a Sebes-patak, északi határát pedig a Ticce-patak és a Görbe-tó alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Területe (5,26 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 344, 1921-ben 315, 1938-ban pedig 397, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének egyharmadát elveszítette, majd 1991-2011 között további 11 %-os lakosságszámcsökkenés (263 főről 234-re) figyelhető meg. Túlnyomó magyar többségét (2011-ben 88,9 %) napjainkig megőrizte, a szlovákok aránya 1991-2011 között 1,9 %-ról 9 %-ra nőtt. A lakosság többsége (62,0 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 14,5 %, a görög katolikusoké 12,0 %. 2001-ben a lakosság 8 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek.

Történelem

Területén honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel, ez a falu korai magyar betelepülését bizonyítja. Mivel azonban neve szláv eredetűnek tűnik, valószínűleg első lakosai még szlávok lehettek. Már 1311-ben feltűnik itt egy "Scynereg" név, mely 1319-ben "Sciner" alakban megismétlődik, ezek forrásai azonban még nem említik egyértelműen mint települést. A falut az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék "Zyner, Zynyer" alakban említi először. 1444-ben "Zwyner" néven szerepel korabeli forrásban, míg 1773-ban már egyértelműen mai magyar nevén "Szinyér" alakban említik. Helyi nemes családok birtoka volt. 1557-ben a Perényiek 4 portát bírtak a településen. 1712-ben a kuruc háborúk és a nagy pestisjárvány után 6 elhagyott és 2 lakott háza volt. 1787-ben 32 házában 250 lakos élt. 1828-ban 57 háza volt 433 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században birtokosai a Semsey és Liszy családok voltak. A falu később is megőrizte mezőgazdasági jellegét. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Mezőgazdasági szövetkezet 1957-ben alakult. Az 1970-es évektől a lakosságszám csökkenése, a népesség elöregedése jellemző a községre.

Mai jelentősége

Római katolikus temploma 1968-1976 között épült modernista stílusban, református temploma pedig 1993-ban archaizáló stílusban.