Szeszta

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Grešo Róbert
SMER - SD
239
(54,57%)
Dieneš Peter
SZÖVETSÉG
199
(45,43%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Abosi Ladislav
    SZÖVETSÉG
    211
    (9,88%)
    1. körzet
    Szanyi Márk
    SZÖVETSÉG
    196
    (9,18%)
    1. körzet
    Viszlay Ladislav
    SZÖVETSÉG
    189
    (8,85%)
    1. körzet
    Jusko Milan
    független
    184
    (8,61%)
    1. körzet
    Pósa Tomáš
    független
    181
    (8,47%)
    1. körzet
    Szanyi Alexander
    független
    173
    (8,1%)
    1. körzet
    Gazsi Loránt
    SZÖVETSÉG
    171
    (8,01%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Árvai Jozef
    Hlas-SD
    168
    (7,87%)
    1. körzet
    Szilvási Tibor
    SZÖVETSÉG
    156
    (7,3%)
    1. körzet
    Mitro Bartolomej
    független
    139
    (6,51%)
    1. körzet
    Fazekaš Alexandra
    SZÖVETSÉG
    138
    (6,46%)
    1. körzet
    Aboši Peter
    SZÖVETSÉG
    115
    (5,38%)
    1. körzet
    Vargová Nikola
    független
    115
    (5,38%)
Cestice
község
magyar lakosság 1910
96%
611
magyar lakosság 2021
34%
279
Népesség: 851
Terület: 13,03 km²
Tszf. magasság: 211 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04471
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Csereháti járás kisközség

A község a Kanyapta-medence északkeleti részén, 210 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Kassa-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén, Szepsitől 11 km-re délkeletre, Kassától 19 km-re délnyugatra. A község határában, a falutól északra haladó 16-os főútról leágazó 1,5 km-es bekötőúton közelíthető meg. Mellékutak kötik össze Cséccsel (3 km) és Komaróccal (3 km). Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület, erdeje nincs. Nyugatról Csécs, délnyugatról Buzita, délkeletről Perény-Hím, keletről Komaróc, északkeletről pedig Nagyida községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (13,03 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 604, 1921-ben 635, 1938-ban pedig 681, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A község a 19. században magyar-szlovák-ruszin vegyes lakosságú falu volt, 1880-ban lakosságának még mintegy kétötöde vallotta magát szlováknak, 1910-re azonban már a lakosság 95,6 %-a magyar nemzetiségű volt. A szlovákok aránya az államfordulat után ismét megnőtt (1921-ben 29,4 %), de a község magyar többségét a 20. század végéig megőrizte. 1991-2011 között lakosságszáma 8,6 %-al nőtt (759 főről 824-re), az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 57,3 %-ról 37,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 42,2 %-ról 56,3 %-ra nőtt. A magyar anyanyelvűek (57,8 %) továbbra is többséget alkotnak. 2011-ben a lakosság 45,3 %-a volt római katolikus, 32,8 %-a református (1921-ben még 40,6 %), 11,5 %-a (1921-ben 22,6 %) pedig görög katolikus vallású. Egyetlen lakott külterületén, Dobogópusztán (Rudolfove Lazy) élt 2011-ben a lakosság 15,4 %-a (127 fő).

Történelem

A helyén állt középkori település 1241-ben a tatárjárás során elpusztult, de később újjáépítették. 1317-ben "villa Zozta" néven említi először írásos dokumentum, az egri káptalan oklevele. Ekkor már állt temploma és plébániája is. 1365-ben több faluval együtt az Aba nembeli Szikszai Imre fia Péter birtoka, majd fiaié Péteré és Miklósé. 1374-ben Szikszai Imre és Perényi András tulajdona. 1402-ben Zsigmond király hívének Perényi Péternek adja, ekkor "Shesta" néven említi az oklevél. 1427-ben 58 portát számláltak a faluban Semsey Ferenc és Perényi Imre birtokában, amely mintegy 300 lakost jelentett. 1430-ban Nagyida várának uradalmához tartozott, birtokosa a Perényi család volt. A 15. század közepén 1440 és 1447 között többször érték a husziták támadásai, akik Jászó megerősített várából csaptak ki a környező településekre. 1442-ben a Perényiektől Modrár Pál kapta zálogba. 1449-ben a jászói konvent Modrárt birtokosnak ismerte el, melyet később Hunyadi Mátyás is megerősített. Perényi Jánosnak Modrár Katalinnal kötött házasságával a birtok újra a Perényieké lett. Ura Perényi Péter 1526 után az ország egyik legnagyobb birtokosa. 1556-ban a császári katonaság lerombolta Nagyida várát, mely nem épült újjá és az uradalom új központja Szikszó lett. A 16. század során a török többször támadta a végekhez közeli települést, ennek hatására a lakosság száma jelentősen csökkent. 1553-ban még 14 porta volt a faluban, 1564-ben már csak 9. 1565-ban 5 porta adózott Perényi Jánosnak és Draskovich Györgynek birtokában. 1567-ban lakói felvették az evangélikus vallást. 1688-ban a Csáky család lett a nagyidai uradalom és a falu birtokosa. A nagyidai Csáky-kastély építésével az uradalmi központ újra Nagyida lett. Szeszta azonban már nem nyerte vissza korábbi jelentőségét. Mindvégig magyar többségű település volt, lakói nagyrészt kálvinisták. 1696-ban 17 adózója volt. Lakói részt vettek az 1703 és 1711 között zajlott Rákóczi-szabadságharcban. A háborús idők pusztításait az 1710-ben kitört pestisjárvány tetőzte be. 1715-ben 11, 1720-ban 7 ház állt a településen. A 18. században Sáros vármegyéből érkezett római és görög katolikus szlovák és ruszin lakosság települt be a községbe. 1772-ben 41 jobbágy és 16 zsellérháza volt. A 19. században a lakosság száma növekedésnek indult. 1828-ban 85 házában 647 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. 1866-ban a falu egy része leégett. Birtokosai ekkor a gróf Csáky, báró Perényi és a Lánczy családok voltak. 1890-ben megépült a kassa-tornai vasútvonal, mely elősegítette a község fejlődését, bár a vonatok 1912-ig nem álltak meg itt. 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Alapiskolájában a magyar nyelvű oktatás a 21. század elején szűnt meg.

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és magyar-szlovák nevelési nyelvű óvoda található. A falunak három temploma is van: Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 14. században, mai alakjában barokk stílusú; a református templom 1850-67 között épült klasszicista stílusban; Védelmező Szűz Máriának szentelt görög katolikus templomát pedig 1877-ben, szintén klasszicista stílusban emelték.