Szádelő

Zádiel
község
magyar lakosság 1910
100%
202
magyar lakosság 2011
79%
133
Népesség: 165
Terület: 3,52 km²
Tszf. magasság: 246 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04402
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Szádelői-karszt - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Tornai-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Tornai járás kisközség

A község a Tornai-medence keleti részén, a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) déli lábánál, a Szár-patak (Szádelői-patak) mentén fekszik, 250 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szádelői-szurdokvölgy déli bejáratánál, Szepsitől 14 km-re nyugatra, Rozsnyótól 29 km-re délkeletre. A Szádudvarnokról ide vezető 1 km-es mellékúton közelíthető meg, a Szádelői-völgyön át Barkára vezető út csak gyalog és kerékpárral járható. Határának mintegy felét erdő borítja. Délről Méhészudvarnok, keletről Torna, északról Barka és Áj községekkel határos. Barkával közös határa 1881-1920 között megyehatárt alkotott Abaúj-Torna és Gömör-Kishont vármegyék között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1964-1990 között Szádudvarnokkal és Méhésszel alkotott egy községet Szádelőudvarnok néven ("Zádielské Dvorníky"). Területe (3,52 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 202, 1921-ben 197, 1938-ban pedig 236, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A rohamosan csökkenő népességű község (1991-2011 között lakosságának egyötödét elveszítette, népessége 208 főről 168-ra csökkent) lakossága ma is túlnyomórészt magyar nemzetiségű. 1991-2011 között a magyarok aránya 89,9 %-ról 79,2 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 9,6 %-ról 20,2 %-ra nőtt. A lakosság többsége (72,0 %) református vallású, a római katolikusok aránya 22,0 %.

Történelem

1317-ben említik először az iratok, akkor Zadeley néven említik, amely a száj(nyílás), és elő(elülső rész) szavakból származik. A falu létét lényegében az ellenreformációnak köszönheti, hisz az ellenreformáció éveiben, főleg az 1700-as évek elején telepedtek le a szádelői völgyben a környező falvakból érkező református hívek, mert a környező falvak református gyülekezetei felbomlottak. 1785-ben kisebb tűzvész pusztított a faluban, majd 1811-ben porig égett. A falut ekkor újjáépítették. Első iskoláját 1863-ban alapították. 1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd a megye megszüntetésekor Abaúj-Torna vármegye része lett. Az 1906-ban dúló tűzvészben az egész falu ismét leégett. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1964-ben összevonták a közeli Szádudvarnok és Méhész községgel Zádielské Dvorníky név alatt, 1990-ben vált újra önálló községgé. Magyar alapiskoláját az 1970-es években, óvodáját az 1990-es években szüntették meg. A falu 1992-ig önálló református anyaegyház volt, azóta Bódvavendégi testvéregyházaként működik.

Mai jelentősége

Református temploma 1789-ben épült klasszicista stílusban. A kanyonszerű Szádelői-völgy 1954 óta védett terület, 2002 óta (a község határának mintegy felével együtt) a Szlovák Karszt Nemzeti Park része. Bár Szádelőről nevezték el és itt van a déli bejárata, az országos jelentőségű természeti látványosság legnagyobb része Barka és Áj határában található.