Süvete

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Szendrei Ľudovít
SMER - SD
86
(50,29%)
Sendrey Milan
SME RODINA
60
(35,09%)
Samko Ondrej
SNS
25
(14,62%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Deme Viktor
    SMER - SD
    75
    (13,42%)
    1. körzet
    Kočiš Ján
    SME RODINA
    56
    (10,02%)
    1. körzet
    Deme Pavol
    SME RODINA
    52
    (9,3%)
    1. körzet
    Milo Jaroslav
    SMER - SD
    51
    (9,12%)
    1. körzet
    Samková Zlatica
    SMER - SD
    51
    (9,12%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Samková Janette
    SMER - SD
    49
    (8,77%)
    1. körzet
    Balog Emil
    SME RODINA
    43
    (7,69%)
    1. körzet
    Kováčik Ondrej
    SMER - SD
    40
    (7,16%)
    1. körzet
    Žigová Veronika
    SNS
    36
    (6,44%)
    1. körzet
    Szamko Roman
    SME RODINA
    30
    (5,37%)
    1. körzet
    Schusserová Magdaléna
    SNS
    23
    (4,11%)
    1. körzet
    Szamko Dušan
    SNS
    21
    (3,76%)
    1. körzet
    Kuruová Jaroslava
    SNS
    19
    (3,4%)
    1. körzet
    Porteleki Ivan
    SNS
    13
    (2,33%)
Šivetice
község
magyar lakosság 1910
28%
105
magyar lakosság 2021
3%
9
Népesség: 383
Terület: 8,26 km²
Tszf. magasság: 232 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04914
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Jolsvai-karszt 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Nagyrőcei járás kisközség

Süvete a Gömöri-medence északkeleti peremén, a Murány-patak (Muránka) jobb partján fekszik, 232 méteres tengerszint feletti magasságban, a Licei-dombság északi és a Jolsvai-karszthoz tartozó Mutnik-hegy (Muteň, 466 m) déli lábánál, Nagyrőcétől 18 km-re, Jolsvától 6 km-re délkeletre, Tornaljától 21 km-re északra, Pelsőctől pedig 16 km-re északnyugatra. Süvetétől délre folyik a Murány-patakba a Perlászi-patak (Prihradziansky potok). Határának 2010-ben 40,2 %-át (332 ha) szántóföldek, 35,7 %-át (295 ha) erdő, 16,2 %-át (134 ha) pedig rét és legelő foglalta el. Területe 214-496 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, legmagasabb pontja a Süvete és Jolsvatapolca határánál emelkedő Murok-hegy (Múrik). A községen áthalad az 532-es út Tornalját Jolsvával összekötő szakasza; a 2836-os út Kisperlászon (3 km) keresztül Kövivel (7 km) teremt összeköttetést. Délről Lice, délnyugatról Deresk, nyugatról Kisperlász, északról Jolsvatapolca, keletről pedig Gice községekkel határos. Keleti határát a Murány-patak alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Nagyrőcei, annak megszüntetése után (1996-ig) pedig a Rozsnyói járáshoz. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe 1910-38-hoz képest (8,21 km²) csak minimális mértékben változott (2011-ben 8,26 km²).

Népesség

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő községnek 2011-ben 402 lakosa volt, melynek 84,1 %-a szlovák, 4,2 %-a roma és 1,2 %-a (5 fő) magyar nemzetiségűnek (3,0 %-a – 12 fő – magyar anyanyelvűnek) vallotta magát. A lakosság túlnyomó többsége (2013-ban 78,6 %) a roma etnikumhoz tartozik. Bár az 1880-as összeíráskor csaknem a teljes lakosság (94,6 %) magyar anyanyelvűnek vallotta magát, a 20. század elején a község szlovák többségű volt, számottevő magyar kisebbséggel (1910-ben 28,0 %, 1921-ben 12,2 %). A magyarok aránya 1991-re a felére csökkent (6,3 %), majd az elöregedő és a szlovák nyelvterületről érkező roma lakosság beköltözésével kicserélődő népességű faluban minimálisra csökkent (1991-ben 20 fő, 2001-ben 8 fő, 2011-ben 5 fő). Ezzel magyarázható a korábban csökkenő lakosságszám 26 százalékos gyarapodása is 1991-2011 között (319 főről 402 főre), 2011-2017 között ugyanakkor már 5,7 %-al csökkent Süvete népessége (402 főről 379 főre). 1921-ben népességének négyötöde (80,6 %) még evangélikus vallású volt, 2011-ben azonban már a római katolikusok (42,3 %) alkották a relatív többséget, az evangélikusok aránya 11,7 %-ra csökkent és a lakosság 35,6 %-a volt felekezeten kívüli. Süvete népsűrűsége 2011-ben 48,7 fő/km² volt.

Történelem

A községet 1262-ben „Sueta” alakban említik először írásos források. Neve szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. A település királyi földön, még a tatárjárás előtt jött létre. A jolsvai uradalomhoz tartozó várbirtok volt, melynek birtoklásáért a Záchok és az Ákosok között folyt küzdelem, mely 1272-ben az előbbiek javára dőlt el. Szent Margit tiszteletére szentelt templomát és plébániáját 1397-ben említik először a források. A falu fölé magasodó Murok-hegyen ekkoriban vár is állt, mely már a 14. században romba dőlt. A település 1435-ben „Swethe”, 1455-ben „Sywethe” alakban szerepelt, a szláv „Seuitiche” névváltozat 1590-ben bukkant fel először. A 15. századtól a murányi uradalomhoz tartozott, 1427-ben 31 portáját írták össze. Már a középkorban kifejlődött vasolvasztó és feldolgozó ipara, melyet azonban a 16. században a török pusztítás tönkretett. A hanyatlást jelzi, hogy míg 1551-ben 24 colonust jegyeztek itt fel, 1584-ben már csak 3 jobbágycsalád élt a 9 telkes faluban. 1598-ban csupán húsz házát írták össze. Lakói 1550 után evangélikus hitre tértek. A 17. században fazekas- és cserépedényipara vált a rosszul termő határú falu fő megélhetési forrásává – ebből az időszakból fennmaradt pecsétje is ezt tanúsítja. 1598-ban már újra működött itt vashámor is, 1652-ben már fejlettebb, ún. német hámorát és a hozzá tartozó külön szénégetőhelyeket is említik. 1706-ban 30 család élt itt, közülük 16 foglalkozott fazekassággal. 1709-1710-ben a pestisjárványban a lakosság nagy része (320-an) életét vesztette. 1743-ban a Koháryak elvették az evangélikusoktól a templomot és az 1780-as évekig megszűnt az evangélikus vallásgyakorlat. A 18. század végén lakóinak többsége szlovák volt – az új beköltözők elsősorban a Murány-völgy illetve a Garam-mellék irányából érkeznek. 1828-ban 77 háza és 588 lakosa volt. 1860-ban csaknem az egész község leégett. 1880-ban 446, 1910-ben 375, 1921-ben 335 lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberében az első bécsi döntés Magyarországhoz csatolta, 1945. januárjában került újra Csehszlovákiához. 1938-ban 89 háza és 339 lakosa volt. 1970-ben 330, 1980-ban 347, 1991-ben pedig 319 lakosa volt. A 20. század végére népessége nagyrészt kicserélődött, a falu roma többségűvé vált. Címerét és zászlaját 2004-ben fogadták el.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Értékes műemléke a fallal körülvett, Szent Margitnak szentelt római katolikus körtemplom, mely román stílusban épült a 13. században, különálló fa harangtornyát 1750-ben emelték. Falfestményei szintén 13. századiak. Evangélikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1831-ben építették hozzá. A Murok-hegyen Árpád-kori vár maradványait tárták fel a régészeti kutatások során.