Sósliget

Slaná Lehota
magyar lakosság 1910
8%
20
magyar lakosság 1921
0%
0
Tszf. magasság: 242 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98701
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Sósliget a Poltárka-patak völgyében, a Poltári-dombság nyugati lábánál, 264 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Poltár központjától 4 km-re északra, Csehberektől 4 km-re délre. Az 595-ös út Poltárt Rimakokovával összekötő szakaszáról leágazó 0,5 km-es bekötőúton közelíthető meg. Vasúti megállóhely a Poltárt Rimakokovával összekötő vasútvonalon. Nyugatról Ipolymagyari, északról Csehberek, keletről Válykó (Csehberek) és Pongyelok (Cserepes), délről pedig Poltár kataszterével határos. Keleti határa évszázadokon át Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék határát alkotta. Területének több mint felét erdő borítja. Sósligettől északkeletre, Sósliget, Csehberek és Valykó hármashatárán emelkedik a 391 méter magas Kozol-hegy, a falutól délre pedig a Baranov vrch (351 m).

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Poltár városrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott (1883-ig a Füleki járáshoz). A csehszlovák közigazgatásban 1920-49 között a Rimaszombati, 1949-1960 között a Poltári, 1960-1964 között pedig a Losonci járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Lónyabányai járás). Területe 1910/21-ben 3,72 km², 2011-ben 3,70 km² (a város területének 12,1 százaléka) volt.

Népesség

Sósligetnek 2011-ben 149 lakosa volt, itt élt a város népességének 2,6 %-a. 1880-ban 198, 1910-ben 256, 1921-ben 235, 1942-ben pedig 236, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű lakosa volt, 1910-ban lakosságának 7,8 %-a (20 fő) vallotta magát magyar anyanyelvűnek. 1921-ben lakosságának 97 %-a evangélikus vallású volt.

Történelem

Sósliget a 14. század második felében jött létre. 1573-ban Soos Lehota néven említik írásos források. Nevét a Sós nemzetségről kapta. A füleki váruradalom része volt, 1554-1593 között török hódoltság alá került, 1575-ben a divényi náhije községeként négy adóköteles házzal szerepelt. 1548-ban a Soós család birtoka, majd 1742-1848 között a Géczy családé volt. 1715-ben egy magyar és öt szlovák háztartását írták össze. 1828-ban 23 háza és 130 lakosa volt. Lakói főként fazekassággal foglalkoztak. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában mint 230 lakosú evangélikus falu szerepelt. 1874-75-ben egyosztályos szlovák tannyelvű evangélikus iskolája volt. 1883-ig Nógrád vármegye Füleki járáshoz tartozott, majd a Losonci járáshoz csatolták. 1901-ben megépült a Poltárt Rimakokovával összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Sósligeten létesült. 1905-ben hatósági névmagyarosítással kapta az Sósliget hivatalos nevet a korábban használt Sóslehota helyett. 1910-ben 256 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942-ben 57 háza és 236 lakosa volt. A korábban önálló községet 1964-ben csatolták Poltárhoz.

Mai jelentősége

Sósliget evangélikus temploma 1891-ben épült.