cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma

Serke

Širkovce
község
magyar lakosság 1910
99%
945
magyar lakosság 2021
86%
822
Népesség: 974
Terület: 17,71 km²
Tszf. magasság: 183 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98002
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Vajdavár-dombvidék , Gömöri-erdőhát 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Rima-medence délnyugati részén, a Rima-folyó jobb partján fekszik, Feledtől 2,5 km-re délkeletre, Rimaszombattól 14 km-re délre, Rimaszécstől 13 km-re nyugatra. Mellékút köti össze Rimasimonyival (2,5 km) és Feleddel, területén keresztülhalad a Fülek-Bánréve vasútvonal. Határának nyugati részét a Gömöri-erdőhát erdős dombvidéke borítja, keleti részét a Gömöri-medence nagyrészt mezőgazdaságilag művelt, 180-200 méteres, enyhén hullámos medencéje foglalja el. Határának mintegy egyharmadát erdő borítja. Nyugatról Feled, délnyugatról Gesztete, délkeletről Darnya, keletről Rimasimonyi, északkeletről (rövid szakaszon) Dobóca és Gernyőpuszta községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (17,71 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 955, 1921-ben 1017, 1938-ban pedig 1050, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége egyötödével csökkent, 1991-2011 között ez a folyamat megfordult és (az eredeti lakosság kicserélődésével és a romák többségbe kerülésével összefüggésben) 14,7 %-os népességgyarapodás figyelhető meg (lakosságszáma 818 főről 938-ra nőtt). Ez alatt a 20 éves periódus alatt a magyar nemzetiségűek aránya 89,2 %-ról 52,9 %-ra csökkent (ugyanakkor a lakosság 90 %-a magyar anyanyelvű), a szlovákoké 6,8 %-ról 9,5 %-ra nőtt. A lakosság több mint fele (56,2 %) a roma etnikumhoz tartozik, roma nemzetiségűnek 2001-ben a lakosság 4,8 %-a, 2011-ban pedig már 34,1 %-a vallotta magát. A lakosság többsége (44,5 %) hagyományosan református vallású (1921-ben még 61,1 %), a római katolikusok aránya 37,2 %.

Történelem

A települést 1264-ben „Sirque” alakban említik először. 1274-ben „Cherke”, 1427-ben „Serke” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 64 portája adózott. Lakossága eredetileg várnépség volt, majd a falu a Rátold-nembeli Vay-család, később a Vass-család birtoka lesz, a 17. század második felétől a Rákóczi-család birtoka volt. A várat 1274 után valószínűleg a Rátót nembeli Dezső, a Kaplai család őse építtette, eredeti neve Kapla. 1443-ban Giskra huszitái fogták el, majd Mátyás szabadította fel 1463-ban. Valószínűleg a török harcok során pusztult el a 16. században. A falu 1554-ben a töröknek hódolt, középkori 64 (magyar) jobbágycsaládja a felére csökken. 1566-ban és 1567-ben a törökök felégették, később is állandó a török fenyegetettség. Miután a 17. század végén a Vay-család birtoka lett a falu, a lakosság elszegényedett és sokan elmenekültek a faluból, csak az 1740-es pestis után kezdtek visszaszivárogni eredeti lakosai (az 1773-as névsor családnevei csaknem teljesen megegyeznek a 16. századbeliekkel). Parokiális egyházát 1428-ban említik először, lakossága már a 16. században református hitre tért. Híres lelkésze volt a falunak Ladmóczi István, akit gályarabságra ítéltek, református tanítója, Vörösmarti Tamás hitének megtartása miatt hasonló sorsra jutott. Már 1707-ben volt a falunak iskolamestere, a 18. század elején építették református templomát. 1704 tavaszán itt tartott szemlét közel tízezernyi fős serege felett Bercsényi Miklós. 1828-ban 131 házában 969 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az 1850-es évek elején, a községen töltötte a gyerekkorát Kiss József költő. A településen született Serki Szabó József pedagógus, író, irodalomtörténész, valamint Serkén hunyt el 1867-ben Almási Balogh Sámuel református lelkipásztor, író. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, majd 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Mai jelentősége

A község 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. Határában napkollektoros erőmű működik. Gótikus alapokon épült református temploma 1718-ban reneszánsz-barokk, nemesi kúriája a 19. század közepén klasszicista stílusban épült. A közeli (379 méter magas) Kapla-hegyen találhatók a középkori Serke (Kapla) várának romjai. A Gömöry-kastélyt a Szilassy-család építtette késő barokk stílusban 1750 és 1770 között, ma romos állapotban van.