Sáró

Šarovce
község
magyar lakosság 1910
46%
1 571
magyar lakosság 2011
45%
752
Népesség: 1 643
Terület: 25,38 km²
Tszf. magasság: 147 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93552
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Lévai járás nem létezett

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partjának közelében, a 76-os főút mentén fekszik, Zselíztől 7 km-re északra, Lévától 18 km-re délre, Nagysallótól 8,5 km-re keletre. Itt keresztezi a 76-os főútat a 75-ös országos főút Érsekújvár és Ipolyság közti szakasza. Nagysáró és a tőle északra fekvő Kissáró a 19. század végére teljesen egybeépültek. Nyugatról Nagysalló, délről Zselíz (Szodói kataszter), délkeletről Nemesoroszi, keletről Kétfegyvernek, északkeletről és északról pedig Garamszentgyörgy községekkel határos. Keleti határa Bars és Hont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1943-ban alakult Kis- és Nagysáró községek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), majd a magyar közigazgatásban Barssáró néven egyesítették őket. Az egyesített község 1945-1960 között ismét a Zselízi, majd a Lévai járáshoz tartozott, 1958-ban hozzácsatolták a korábban Tőréhez tartozó Garamveszelepusztát. A község három településrészre és kataszteri területre oszlik. Nagysáró (14,89 km²), Kissáró (7,07 km²) és Garamveszelepuszta (3,42 km²). Nagysáró területe 1939-hez képest 2 hektárral gyarapodott, Kissáró területe az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

Nagysárónak és Kissárónak együtt 1910-ben 1579, 1921-ben 1691, 1939-ben pedig 1588, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Nagysáró római katolikus, Kissáró pedig református többségű volt. A második világháború után magyar lakosságának több mint egyötödét áttelepítették Magyarországra. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 50,2 %-ról 45,5 %-ra csökkent, 2001-2011 között a szlovákok kerültek relatív többségbe (48,1 %). A községben kiemelkedően magas a roma etnikumhoz tartozók aránya (45,7 %), ennek ellenére 2001-ben a lakosság 13,1 %-a, 2011-ben mindössze 1,7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. A lakosság többsége (71,2 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 6,4 %. A község három településrészre oszlik: Nagysáró (995 fő, az összlakosság 60,2 %-a), Kissáró (654 fő, 39,5 %) és Garamveszelepuszta (5 fő, 0,3 %).

Történelem

Nagysáró első írásos említése 1075-ből származik "Saroufalu" alakban. Ez is arra mutat, hogy a magyar etnikum betelepülése közvetlenül a honfoglalást követően, az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes Pozsonyi Csatával egy időben, vagy azt már megelőzően a IX.-X. században ment végbe. A falu őslakói tehát magyarok voltak az 1945-48 közötti magyartalanításig. 1245-ben "Sarow", 1272-ben "Saroy" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1266-ban már említik templomát és két malmát. A templomot az 1332. évi pápai tizedjegyzék is megemlítik. A falu 1506-ban a lévai váruradalom része, később a Révay, Beniczky és Hunyadi családok birtoka. 1534-ben 12 portája volt. 1601-ben 52 háza mellett református iskolája és malma is volt a településnek. 1720-ban 20 adózó családfője volt. 1828-ban 107 házában 598 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Kissárót közvetve 1255-ben, közvetlenül 1272-ben említik először. Az esztergomi érsekség birtoka volt. 1534-ben 12 portája adózott. 1601-ben malma és 33 háza volt. 1720-ban 19 volt az adózók száma. 1828-ban 55 házában 364 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1943-ban Kissárót és Nagysárót egyesítették Barssáró néven. Felső- és Alsóveszele 1516-tól tűnik fel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. A két településrész 1888-ban olvadt össze, 1899-ben csatolták Tőréhez, majd 1958-ban Sáróhoz.

Mai jelentősége

A községben szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda működik. Falumúzeuma 2004-ben létesült. Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 13. században, 1847-ben átépítették klasszicista stílusban. A Hunyady-kastély 17. századi eredetű, mai formájában szintén klasszicista stílusú. Kissáró református temploma 1770-ben épült.