Sajórecske

Riečka
község
magyar lakosság 1910
100%
210
magyar lakosság 2011
86%
202
Népesség: 239
Terület: 4,78 km²
Tszf. magasság: 170 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98045
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járás kisközség

A község a Gömöri-medence délkeleti részén, a Sajó völgyében, a Gömöri-teraszok kistájon fekszik, a 67-es főút (Tornalja-Bánréve szakasz) és a Rozsnyó-Bánréve vasútvonal (megállóhely) mentén, Tornaljától 10 km-re délre. Határa 155-225 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület, erdeje nincs. Nyugatról Hanva, délről és keletről Sajószentkirály, északról Kövecses községekkel határos. Nyugati határát a Sajó egykori medre alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (4,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1975-1990 között Sajószentkirályhoz tartozott.

Népesség

1910-ben 211, 1921-ben 206, 1938-ban pedig 234, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 86 %), lakosságszáma 1991-2011 között stabilan alakult. A szlovák nemzetiségűek aránya 2011-ben 12,8 % volt. A lakosság mintegy egyharmada (35 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az eredetileg református többségű (1921-ben 69,9 %) községben 2011-ben a lakosság 54,9 %-a volt római katolikus, 32,3 %-a pedig református vallású.

Történelem

A mai község területén már a hallstatt korban emberi település állt. A falut 1282-ben „Rechke” alak-ban említik először, de ennél korábbi alapítású lehet. 1337-ben „Rekche”, 1347-ben „Nogrekche, Rekche a. n. Kezw”, 1479-ben „Alsorechke” néven említik. A 14. században a Tekes és Szalonnai családok birtoka. 1427-ben birtokosa a Recsky család. A 15. század második felében már Alsó- és Felsőrecske falukból állt. Alsórecske birtokosai a Tekes, Szalonnay és a Szény családok voltak. Felsőrecske az Ományi család birtoka volt. 1566-ban elpusztította a török. Ezt követően a község újra egyesült. 1828-ban 44 házában 311 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1975˗90 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

Mai jelentősége

A község határában napkollektoros erőmű üzemel. Festett kazettás famennyezetű református temploma 1682-ben reneszánsz stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban újították fel.