Rapp

Rapovce
község
magyar lakosság 1910
85%
525
magyar lakosság 2011
29%
286
Népesség: 946
Terület: 8,87 km²
Tszf. magasság: 174 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98531
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence - Északnyugati-Kárpátok, Cserhátvidék, Karancsvidék 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Losonci járás kisközség

A község a Losonci-medence déli részén, az Ipoly bal partjának közelében, a folyó teraszain, a Karancs-vidék vulkanikus hegyvidékének nyugati lábánál, a Mucsényi-patak mentén fekszik, Losonctól 6 km-re délre, Kalondától 3 km-re északra fekszik, a Nagykürtös-Losonc vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs) és az 594-es (Losonc-Kalonda) út mentén. Mellékutak kötik össze Terbeléddel (3 km), valamint Mucsényen (3,5 km) keresztül Romhánypusztával (6,5 km). Határa nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egynegyedét erdő borítja. Nyugatról Kalonda, északnyugatról Panyidaróc, északról Miksi, keletről Terbeléd (Kismulyad katasztere), délről pedig Mucsény községekkel határos. Északkeleti határát az Ipoly-folyó, valamint a Nagykürtös-Losonc vasútvonal alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe 1910-38-hoz képest (8,82 km²) 5 hektárral gyarapodott.

Népesség

1910-ben 617, 1921-ben 754, 1938-ban 763, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 27,9 %, 1930-ban 16,5 % volt. 1991-2011 között népessége 14,4 %-al nőtt (856 főről 979-re), a magyar nemzetiségűek aránya az asszimiláció és a nagyszámú (2013-ban 44,4 %) roma etnikumú lakosság nemzetiségváltása révén 55,5 %-ról 29,2 %-ra csökkent. 2011-ben a lakosság 39,5 %-a volt szlovák, 26,6 %-a pedig roma nemzetiségű. A lakosság mintegy háromnegyede (75,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az első írásos említés a településről (mint "Rop") 1299-ből származik. István király halála után Károly Róbert 1312-ben elajándékozta Rapp területét. Rapp több család birtokába is tartozott. 1397- ben már egyházközség is működött itt. 1554–1593 közt török hódoltság alatt állt. 1595. május 11-én a törökök felégették, majd a 17. században újratelepítették. A 18. században szlovák lakosságú község, mely a 19. századra magyarrá vált. 1828-ban 57 házában 496 lakos élt. Szénbányáját a 19. század második felében nyitották meg. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. Később a bányát bezárták. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 elején, a második világháború harcaiban súlyos károkat szenvedett. 1715-ben öt, 1720-ban négy tót háztartást vettek fel itt az összeírásba. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Batta László és ifj. Batta Bálint, a XIX. század elején pedig Batta Pál volt a helység földesura.

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola, valamint szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. 2007-ben felfedezett termálvizének kihasználására fürdőt létesítettek. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1764-ban épült barokk stílusban, a klasszicista Coburg-kúria 1821-ben épült.