Rad

Rad
község
magyar lakosság 1910
100%
438
magyar lakosság 2011
66%
366
Népesség: 543
Terület: 6,79 km²
Tszf. magasság: 100 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07637
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Bodrogközi járás kisközség

A község a Bodrogköz északnyugati részén, a Ticce-patak bal partján fekszik, Sátoraljaújhelytől 22 km-re északkeletre, Királyhelmectől 14 km-re nyugatra. Maga Rad falu a Ticce egyik kanyarulatában terül el. A község területén keresztülhalad a 79-es főút (Újhely-Királyhelmec szakasz), melyről Körtvélyesnél ágazik el a Bolyra vezető mellékút (9 km). Rad a bolyi útról leágazó 2 km-es bekötőúton közelíthető meg. Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, legdélebbi részén rétekkel és legelőkkel. Nyugatról Bodrogszentmária, délről Kisgéres (Keresztúrpuszta katasztere), keletről Szinyér, északról pedig Zétény községekkel határos. Nyugati határának nagy részét és északi határát a Ticce alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Határából 1950 után 51 hektárt csatoltak át a szomszédos Bodrogszentmáriához, területe ezzel 7,30 km²-ről 6,79 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 440, 1921-ben 476, 1938-ban pedig 541, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Népességszáma 1991-2011 között stabilan alakult (1991 – 560 fő, 2001- 561 fő, 2011 – 556 fő). 1945 után észak-zempléni görög katolikus vallású ruszinok telepedtek le a községhez tartozó Körtvélyesen, akik időközben szlovákká asszimilálódtak. Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár a magyar nemzetiségűek arányának csökkenése (76,4 %-ról 65,8 %-ra 1991-2011 között) és a szlovákok arányának növekedése (22 %-ról 29,1 %-ra) itt is megfigyelhető. A lakosság 59,4 %-a római katolikus, 21,9 %-a görög katolikus, 7,9 %-a pedig református vallású volt. 2011-ben az összlakosság 52,9 %-a 294 fő) élt Rad, 47,1 %-a (262 fő) pedig Körtvélyes településrészen.

Történelem

A települést 1319-ben a szomszédos keresztúri határ leírását tartalmazó oklevélben említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1392-ben az Imreghiek és a Czékeyek a birtokosai. A 15. század elején az Imreghiek, a Soósok és a Kelecsényiek a birtokosok, majd a század második felében már több tilajdonosai is van. 1567-ben 3, 1582-ben 2 portáig adózott a község. 1600-ban temploma, plébániája, iskolája, 2 nemesi kúriája és 16 adózó háztartása volt. 1637-ben Melith György minorita kolostort alapított a községben, a kolostor a 18. század közepén Imregre költözött. Egykori várkastélya a 16. és 17. század fordulóján épülhetett, 1692-ben már romos épületként említik, valószínűleg a kuruc harcokban égették fel. A falu 17. század második felében a Forgách és Nemessányi családok birtoka. 1715-ben 4, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta, de később újra több birtokosa is volt, köztük a Szirmay és Rozgonyi családok. A 19. század elején Szirmay Antal volt a legnagyobb birtokos a községben. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után észak-zempléni ruszinok telepedtek le a községben.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban. Körtvélyes Szentléleknek szentelt görög katolikus temploma 1968-ban épült. A határában található Cselédhomok fontos régészeti lelőhely.