Pozsonyboldogfa

Boldog
község
magyar lakosság 1910
99%
394
magyar lakosság 2011
58%
247
Népesség: 445
Terület: 4,50 km²
Tszf. magasság: 123 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 92526
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Szenci járás kisközség

Pozsonyboldogfa a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, Szenctől 3 km-re északkeletre található. Nyugatról és délről Szenc, északról Pozsonysárfő és Igrám, keletről Réte községekkel határos. Mellékutak kötik össze Szenccel, Rétével (1,5 km) és Csatajjal (5,5 km). Katasztere északon a Pozsony-Zsolna (D1) autópályáig, délen pedig Szenc ipari területéig és üdülőövezetéig terjed.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, 1960-1996 között pedig újra a Galántai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás), ekkor északi határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. A község területe (4,50 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A községnek 1921-ben 385, 1939-ben 449, szinte kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakosságszáma 1991-2011 között kis mértékben (6,7 %) növekedett. Boldogfa a szlovák-magyar nyelvhatár mentén fekszik, tőle északra már szlovák falvak (Pozsonysárfő, Igrám) fekszenek. A lakosság többsége (57,7 %) még mindig magyar nemzetiségű, de 1991-2011 között a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (18,2 %-ről 38,3 %). A lakosság többsége (72,4%) római katolikus vallású, a reformátusok arányszáma 1921-hez képest felére csökkent (28,3 %-ról 14,7 %-ra).

Történelem

1245-ben "Tulwej" alakban említik először. 1276-ban "Tholuoy", 1328-ban "Tuulway" néven szerepel az írott forrásokban. 1351-ben "Toluefalua" (vagyis Tolvajfalva) volt, mindezek alapján egykori birtokosa Tolvaj nevű lehetett. 1358-ban Nagy Lajos király a falut a klarisszáknak adta, ekkortól lett Boldogasszonyfalva a neve. Iskolájának legkorábbi említése 1778-ból származik. Az 1553-as portális összeírásban az óbudai apácák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. Később az Esterházyak lettek az urai, 1787-ben a kir. kamara, a 19. század elején pedig a vedrődi Zichy grófok. A falubeliek jellegzetes tevékenysége a földművelés volt, híres volt a faluban termesztett fejeskáposzta.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt román kori római katolikus temploma a 13. század végén épült. Később barokk stílusban építették át. A templom falában beépítve található egy római kori, az 1. század végéről származó sírkő, Quintus Atilius Primus, a XV. Apollinaris legio centuriojának és egyben tolmácsának síremléke.