Pólyi

Poľov
településrész
magyar lakosság 1910
52%
288
magyar lakosság 2011
0%
0
Népesség: 1 152
Terület: 12,96 km²
Tszf. magasság: 275 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04015
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kassai-hegyalja - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Pólyi a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Kassai-hegyalja részét képező Búcsúdomb (330 m) délkeleti és a Kodydom (365 m) északkeleti lábánál, 281 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 10 km-re délnyugatra. A falusias jellegét napjainkig megőrző település a Kassát Sacával összekötő R2-es gyorsforgalmi útról leágazó 3402-es úton közelíthető meg (1 km), észak felé bekötőút kapcsolja össze a Kassát Jászóval összekötő 548-as úttal. Határa 220-365 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, legalacsonyabb pontját határának legkeletebbi részén, Zsebes határánál találjuk, legmagasabb pontja a Kodydom domb. Területének legnagyobb része (2010-ben 58,1 %-a, 753 ha) szántóföld, 13,7 %-át (178 ha) rét és legelő, 11 %-át (142 ha) beépített terület, 7,2 %-át (93 ha) pedig erdő foglalja el. Határa magába foglalja a Kassai repülőtér területének déli felét is. Nyugatról Kisida, délkeletről pedig Enyicke községekkel, délről Saca, keletről Zsebes, északkeletről Bárca, északról pedig Szentlőrincke és Peres kassai városrészekkel határos. Északi határát az 548-as út vonala alkotja. Területén áthalad a közelmúltban (Sacáig) gyorsforgalmi úttá (R2) átalakított 16-os (korábban 50-es) országos főút és a vele párhuzamosan haladó, a Kelet-szlovákiai vasműhöz vezető villamosvonal.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-II. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1920-1938 között, majd 1945 után Csehszlovákiához csatolták (1960-ig a Kassai, 1960-68 között a Kassa-vidéki járás részeként). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozó kisközségként). Területe a 20. században több alkalommal csökkent, a század elején még Szentlőrincke is Pólyi határához tartozott. 1910 és 1920 között területe 13,70 km²-ről 13,20 km²-re csökkent, majd Kassához csatolásakor a kisidai országúttól északra fekvő határrészei is Szentlőrinckéhez kerültek, ugyanakkor Saca legkeletibb határrészeit Pólyihoz csatolták, területét összességében 1,9 %-kal, a jelenlegi 12,96 km²-re csökkentve.

Népesség

Pólyi egyike Kassa legkisebb népességű városrészeinek, 2011-ben 1107 lakosa volt, melynek 94,8 %-a volt szlovák nemzetiségű. A települést a 18. században szlovákokkal telepítették újjá, a 20. század elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a század második felére teljesen asszimilálódott, 2011-ben már senki sem vallotta magát magyarnak. A 20. század elejére jellemző magyarosodás (1880-ban a lakosság 5,1 %-a volt magyar anyanyelvű, míg 1910-ben már 52,4 %-a magyar nemzetiségű) Trianon után megszűnt, 1921-ben a község lakosságának már 85,7 %-a vallotta magát szlováknak és alig 11,1 %-a magyarnak. Pólyi népessége az elmúlt évszázad során lassan, de folyamatosan gyarapodott, 1880-1941 között (530 főről 707 főre), majd 1941-1970 között (707-ről 936 főre) egyaránt mintegy egyharmadával nőtt a lakosság száma, majd az 1980-as évek stagnálása után (1980-ban 1005, 1991-ben 1009 fő) 1991-2017 között mintegy egyötödével (1009-ről 1198 főre). 1921-ben a lakosság 96,7 %-a, 2011-ben 88,8 %-a volt római katolikus vallású. Népsűrűsége 2011-ben 85,4 fő/km² volt.

Történelem

Pólyi első írásos említése 1248-ból származik, ekkor „Villa Paul” néven említik. Neve a Pál személynévből eredeztethető. 1280-ban az Aba nembeli Dávid comes birtoka volt, később az Aba nembeli Csurka Dávid és István fiaié. 1332-ben már önálló plébánia volt. 1427-ben 24 portát írtak össze a faluban. Lakói 1550 körül protestáns hitre tértek. 1553-ban 8 portája és 56 lakosa volt. A 18. században a Desewffy és Fischer családok voltak a falu fő birtokosai. A korábban magyarok lakta település etnikai arculata a 18. századi szlovák betelepüléssel változott meg. 1720-ban 11 háztartás volt a faluban. 1772-ben 17 gazda és 8 zsellércsalád élt itt. Katolikus plébániáját 1789-ben alapították újjá. 1810-ben már romokban álló középkori temploma helyén a mai is álló, klasszicista stílusú Szent Mihály-templomot 1822-ben emelték. 1828-ban 95 háza és 680 lakosa volt. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában kiemeli Pólyi kendertermesztését. 1880-ban 530, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt, ekkor kisebb zsidó közösség (31 izraelita vallású lakos) is élt itt. 1913-ig a szomszédos Szentlőrincke is Pólyihoz tartozott. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszakerült Magyarországhoz. 1950-55 között részben Pólyi határában épült fel a kassai repülőtér. 1957-ben alakult mezőgazdasági szövetkezete 1961-ben állami gazdasággá alakult. 1962-től Pólyiban építési tilalmat rendeltek el, ennek eredményeként, bár 1968-ban a községet Kassához csatolták, családi házas beépítését és hagyományos településképét napjainkig megőrizte.

Mai jelentősége

A falusias jellegű településen négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban.