Poltár

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Sitor Peter
független
1557
(65,39%)
Brisudová Martina
OĽANO/SaS/ZA ĽUDÍ/SME RODINA
824
(34,61%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Skýpala Ján
    SaS
    710
    (4,13%)
    1. körzet
    Gavalec Pavel
    REPUBLIKA
    667
    (3,88%)
    1. körzet
    Račko Zdenko
    SMER - SD
    625
    (3,64%)
    1. körzet
    Brisudová Martina
    OĽANO
    620
    (3,61%)
    1. körzet
    Dreisig Boris
    DOBRÁ VOĽBA
    594
    (3,46%)
    1. körzet
    Tóčiková Martina
    független
    593
    (3,45%)
    1. körzet
    Kojnoková Vlasta
    OKS
    591
    (3,44%)
    1. körzet
    Berkyová Beáta
    SRK
    570
    (3,32%)
    1. körzet
    Macove Miroslav
    SNS
    569
    (3,31%)
    1. körzet
    Kulich Július
    Hlas-SD
    565
    (3,29%)
    1. körzet
    Sojková Lenka
    SME RODINA
    565
    (3,29%)
    2. körzet
    Kurák Mário
    Hlas-SD
    85
    (100%)
    3. körzet
    Turoňová Anna
    Hlas-SD
    48
    (50%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Janišová Karin
    Hlas-SD
    562
    (3,27%)
    1. körzet
    Gavalec Pavel
    független
    528
    (3,07%)
    1. körzet
    Baník Radovan
    KDH
    510
    (2,97%)
    1. körzet
    Pribilincová Mária
    KDH
    492
    (2,86%)
    1. körzet
    Skýpala Pavol
    SHO
    478
    (2,78%)
    1. körzet
    Jánošík Pavel
    PS
    475
    (2,76%)
    1. körzet
    Loch Miroslav
    REPUBLIKA
    462
    (2,69%)
    1. körzet
    Jurčík Milan
    Hlas-SD
    422
    (2,45%)
    1. körzet
    Čepková Stanislava
    PS
    421
    (2,45%)
    1. körzet
    Švingál Karol
    PS
    413
    (2,4%)
    1. körzet
    Garaj Miroslav
    SaS
    410
    (2,38%)
    1. körzet
    Garajová Bronislava
    KDH
    385
    (2,24%)
    1. körzet
    Hájíček Miroslav
    KDH
    379
    (2,2%)
    1. körzet
    Korimčák Marián
    REPUBLIKA
    377
    (2,19%)
    1. körzet
    Žilák Peter
    DOBRÁ VOĽBA
    375
    (2,18%)
    1. körzet
    Václavíková Svetlana
    független
    371
    (2,16%)
    1. körzet
    Koróni Michal
    REPUBLIKA
    342
    (1,99%)
    1. körzet
    Vretenička Jozef
    KDH
    331
    (1,93%)
    1. körzet
    Kapec Pavel
    SMER - SD
    323
    (1,88%)
    1. körzet
    Tóth Veronika
    független
    303
    (1,76%)
    1. körzet
    Kuráková Nina
    SMER - SD
    272
    (1,58%)
    1. körzet
    Obročník Ľubomír
    SMER - SD
    246
    (1,43%)
    1. körzet
    Švingál Tomáš
    OKS
    214
    (1,24%)
    1. körzet
    Kamas Daniel
    SMS
    207
    (1,2%)
    1. körzet
    Garaj Radoslav
    SaS
    205
    (1,19%)
    1. körzet
    Kolimárová Emília
    SaS
    203
    (1,18%)
    1. körzet
    Nociar Michal
    független
    192
    (1,12%)
    1. körzet
    Štefančík Ján
    OĽANO
    156
    (0,91%)
    1. körzet
    Boócz Miroslav
    OKS
    114
    (0,66%)
    1. körzet
    Damrély Ladislav
    REPUBLIKA
    113
    (0,66%)
    1. körzet
    Sirotiaková Katarína
    független
    106
    (0,62%)
    1. körzet
    Kindernaj Pavol
    független
    75
    (0,44%)
    1. körzet
    Antalík Ján
    REPUBLIKA
    60
    (0,35%)
    3. körzet
    Kromholc Ján
    ZA ĽUDÍ
    48
    (50%)
Poltár
város
magyar lakosság 1910
17%
306
magyar lakosság 2021
0%
19
Népesség: 5 738
Terület: 30,53 km²
Tszf. magasság: 242 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98701
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Losonci járás kisközség

Poltár a Losonci-medence északkeleti és a Poltári-dombság északi részén, az Ipoly felső folyásánál, a Poltárica-patak mentén, 242 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Losonctól 18 km-re északkeletre, Rimaszombattól 24 km-re északnyugatra. A 20. század második felében várossá nőtt település magja az evangélikus templom körül található, ettől délnyugatra terül el a lakótelepekből álló új városrész, délre pedig, az Úrbéri-hegy (Urbárska hora) lábánál kialakult családi házas övezetet találjuk. A városhoz tartozik két korábban önálló község, a városközponttól 2 km-re nyugatra található Ipolyszele (Zelené) és a 4 km-re északra fekvő Sósliget (Slaná Lehota). Az erdős dombvidéken fekvő, elszórt házakból álló Perennapuszta (Prievrana) a Csevice-patak (Šťavica) völgyében, a városközponttól 4 km-re délre, Makkospuszta (Hájiky-Maky) pedig 3 km-re délnyugatra található városrészek. Poltár határa 214-372 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, legmagasabb pontját Sósligettől északkeletre, Poltár és Csehberek határánál, a Kozol-hegyen találjuk. 2010-ben területének 50,7 %-át szántó (1549 ha), 25,4 %-át (775 ha) erdő, 9,9 %-át rét és legelő (303 ha) és 1,5 %-át vízfelület (47 ha) foglalta el. Legnagyobb vízfelülete a Poltár és Ipolyszele között a 20. század második felében létrehozott Ipolyszelei-halastó (Zeleniansky rybník). Az 595-ös út köti össze Ipolyberzencén (5,5 km) és Kálnón (9 km) keresztül Losonccal, valamint Zlatnón (10 km) keresztül Rimakokovával (18 km). A 2713-as út Rimaráhóval (15 km), az erről Cserepesnél leágazó 2740-es út pedig Osgyánnal (14 km) teremt összeköttetést. A városnak vasúti összeköttetése van Losonc és Rimakokova felé, a Poltár-Rimaszombat vasútvonalat viszont 2000-ben megszüntették. Délnyugatról Kálnó, nyugatról Ipolyberzence, északnyugatról Ipolyróna és Ipolymagyari, északról Csehberek, keletről Cserepes, délről pedig Kétkeresztúr községekkel határos. Keleti határa évszázadokon keresztül megyehatárt alkotott Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Poltári járáshoz tartozó város, járási székhely (1996 óta). 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1883-ig a Füleki járáshoz), majd a csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Rimaszombati járáshoz tartozott (Ipolyszele a Losonci járáshoz). 1949-1960 között a Poltári járás székhelye volt, majd 1960-1996 között a Losonci járáshoz tartozott. 1939-1945 között Poltárt a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Lónyabányai járás). 1964-ben hozzácsatolták Sósliget, 1966-ban pedig Ipolyszele községeket, 1969-ben városi rangot kapott. 1960 után határának legnyugatabbi részét, Červeň településrészt Ipolyberzencéhez csatolták át, határát ezzel 371 hektárral csökkentve (az 1910/21-es összevont 34,24 km²-ről). 1910/21-ben Poltár területe 25,51 km², Ipolyszeléé 5,01 km², Sósligeté 3,72 km² volt. 2011-ben 30,53 km²-es területe három kataszteri területre oszlott fel: Poltár (21,99 km²), Ipolyszele (3,70 km²), Sóslget (4,84 km²).

Népesség

2011-ben Poltár népessége 5826 fő volt, melynek 88,8 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát, a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya 9,2 % volt, a lakosság mintegy egytizede (2013-ban 10,2 %) pedig a roma etnikumhoz tartozott. Poltár a szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekszik, a magyar nemzetiségűek aránya elhanyagolható (2011-ben 0,4 %). 1880-ban a lakosság egytizede (11,5 %) magyar anyanyelvű volt, ez az arány 1910-re a duplájára (22,5 %) nőtt, de a község Csehszlovákiához csatolása után, 1921-re 4,0 %-ra esett vissza. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek száma felére csökkent (49 főről 24 főre). Poltárnak 1921-ben 1186 (a ma hozzá tartozó községekkel együtt 1813), 1942-ben 1697 (2338) lakosa volt. 1970-2001 között folyamatosan, csaknem duplájára nőtt a város népessége, különösen gyors volt a növekedés üteme az 1970-es években (1970-1980 között 62 százalékos növekedés, 3105 főről 5030 főre). 1991-2001 között még mindig 4,7 százalékkal nőtt a lakosság száma (5823 főről 6099 főre), az ezredforduló után ezt már csökkenés váltotta fel (2001-2017 között 6,7 százalékos fogyás, 6099 főről 5693 főre). 1921-ben Poltár népességének kétharmada (66,0 %), Ipolyszele (90,8 %) és Sósliget (97,0 %) lakosságának csaknem teljes egésze még evangélikus vallású volt, 2011-ben már a római katolikusok alkották a város népességének relatív többségét (46,4 %), az evangélikusok aránya ekkor 17,4 %, a felekezeten kívülieké pedig 21,1 % volt. 2011-ben a város népességének 94 %-a élt Poltáron (5476 fő, ebből 39 fő Perennapusztán és 27 fő Makkospusztán), 3,5 %- Ipolyszelén (201 fő) és 2,5 %-a (149 fő) Sósligeten. A város népsűrűsége 2011-ben 191 fő/km² volt.

Történelem

Poltár a 13. században már létezett, ekkoriban a Zách nemzetség birtokainak része volt. Neve szláv eredetű, a Poltárka-patakról kapta. 1330-ban Zách Felicián merénylete után a Poltári Soós család ősei kapták adományul Károly Róberttől. A középkorban a családi nevek alapján feltételezhetően részben palócok lakták. 1409-ben Nagpolthar („Nagypoltár”), 1439-ben már „Polthar” alakban szerepelt az írásos forrásokban. 1410-ben már templomos falu volt, ebből az időből ismert első papjának (Miklós) neve. A 15. század negyvenes éveiben a husziták uralma alá került. 1548-ban poltári Soós Tamás és Sebestyén birtokaként, mint Alsó- és Felső-Poltárt említik az adóösszeírásban. A középkori Perenna falu 1552 körül pusztult el, mely négy évvel korábban szerepelt utoljára az összeírásokban Wesselényi Miklós jobbágyközségeként. 1554-1593 között Nógrád vármegye nagy részével együtt a töröknek adózott, 1562-63-ban a szécsényi szandzsák adóösszeírásában 9 adóköteles portával szerepelt. Az Ipoly-menti réteken a 16. század második felében rizst termesztettek vízgátak és öntözőcsatornák segítségével és ekkor épült az ipolyszelei kőhíd is. A 17. században Poltár a Soós család kihalása után a garamszeghi Géczy család birtokába került. A történelmi nyelvhatáron fekvő településen 1715-ben 1 magyar és 18 szlovák, 1720-ban pedig 6 magyar és 10 szlovák háztartást írtak össze. 1770-ben a Géczy családon kívül Csillom Pál, Moszticzky János és Gábor, a 19. század elején pedig Pelargus Sándor is birtokos volt itt. A Géczyek 1782-ben földszintes kastélyt is építtettek a faluban (1865-ben Baratta Alajos alakíttatta át emeletessé), de a Moszticzky család is úrilakot emeltetett itt. Evangélikus templomát 1791-ben emelték. 1828-ban 83 háza és 560 lakosa volt, lakói mezőgazdaságból, fazekasságból és bognármesterségből éltek. 1849 nyarán a községen vonult át a megszálló cári hadsereg. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában kiemeli az akkor 1288 lakosú község határában fakadó savanyúvíz-forrásokat (a Roven határrészben) és a malomkerekek kenésére használt ún. szappanföld kitermelését a Sztrázsa-hegyen. Poltár első pecsétje (mely az 1988-ban elfogadott városi címer alapját is képezi) 1853-ból ismert. 1869-ben a Morvaországból ide került Baratta-Drág család tégla- és cserépgyárat létesített a faluban, ezt később Krausz Péter chamotte- és agyagárugyára követte. 1874-75-ben kétosztályos (szlovák tannyelvű) evangélikus és római katolikus iskolák működtek a községben. 1901-ben megépült a Losoncot Poltáron át Rimakokovával összekötő vasútvonal, majd 1913. november 23-án megnyitották a Poltár-Rimaszombat vasútvonalat is, elősegítve a község fejlődését. 1880-ban Poltárnak 939 lakosa volt, ez a szám 1910-re 1104-re nőtt. A 19. század második felében népes zsidó közösség (1880-ban 55 fő) is élt a községben. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1922-től fűrészüzem is működött itt, mely 1936-ban leégett. 1934-ben agrársztrájk, 1934-ben és 1937-ben a téglagyári munkások sztrájkja zajlott le a községben. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt, 1938. novemberétől a (cseh)szlovák-magyar határ a településtől délre, Poltár és Kétkeresztúr határánál húzódott. 1942-ben 324 háza és 1697 lakosa volt. 1949-ben Poltár járásszékhely lett (1960-ig). 1952-ben nyitották meg a poltári kaolinbányát. 1958-ban középiskola, 1959-ben szaktanintézet, 1974-ben művészeti alapiskola kezdte meg működését. 1961-ben 2975 lakosa volt. 1964-ben Poltárhoz csatolták Sósliget, 1966-ban pedig Ipolyszele községeket, ugyanakkor határának egy része Ipolyberzencéhez került. Az egyesített községet 1969-ben várossá nyilvánították. 1966-ban kezdték meg a Közép-szlovákiai Üveggyár poltári üzemének építését, mely 1971-ben kezdte meg a termelést, 1976-ban már 829-en dolgoztak itt. A szocialista iparfejlesztéssel párhuzamosan gyorsan nőtt a város népessége, 1970-ben 3105, 1980-ban 5030, 1991-ben már 5823 lakosa volt. 1973-1979 között gimnázium is működött a városban. 1996-ban újjászervezték a Poltári járást, így Poltár lett az ország egyik legkisebb járásszékhelye. 2000-ben leállították a forgalmat a Poltár-Rimaszombat vasútvonalon, melyet a következő években teljesen felszámoltak. 2005-ben a privatizált poltári üveggyár (Slovglass s.r.o.) dolgozóinak száma még 1200 volt, de a cég 2008-ban csődeljárás alá került és 2012-ben leállította termelését (ekkor már csak 450-en dolgoztak itt). Ipolyszele (Zelene) első írásos említése 1438-ból származik, nevét zöldellő rétjeiről kapta. 1548-ig a Szőllősi, majd a Bebek és a Balassa családok birtokolták. 1554-1593 között török hódoltság alá került. Az Ipolyszele határában található Podháj (Erdőaljapuszta) 1548-ban Alsópodháj néven még mint különálló település szerepelt Soós Tamás és Sebestyén birtokaként. 1598-ban Zákán István volt Zelene birtokosa. 1715-ben kilenc magyar és négy szlovák, 1720-ban tíz magyar és öt szlovák háztartást írtak össze a faluban. 1740-ben a Balogh család, 1770-ben Tihanyi Dániel, 1826-ban pedig az Ebecki Tihanyi család volt a falu birtokosa. 1828-ban 28 háza és 274 lakosa volt. 1845-ben építették evangélikus templomát. 1848-ig állami só- és postahivatal is volt a községben. 1874-75-ben Shvoy Miklós vármegye-monográfiájában jó, de gyakran vízjárta földjét és rétjeit valamint az Ipoly gazdag hal- (csuka, márna, csík) és rákállományát emelte ki. Ekkor a Kuchinka család volt itt a legnagyobb birtokos, és kétosztályos szlovák nyelvű evangélikus iskola is működött a faluban. 1883-ig Nógrád vármegye Füleki járáshoz tartozott, majd a Losonci járáshoz csatolták. A 20. század elején a lakosság fő foglalkozása a tűzálló cserép készítése volt. Ekkor kerámiagyár (Baratta Lajos tulajdona) és fogyasztási szövetkezet is működött a községben. 1901-ben megépült a Losoncot Poltárral összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Ipolyszelén létesült. 1905-ben hatósági névmagyarosítással kapta az Ipolyszele hivatalos nevet. 1910-ben 399 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1937-ben munkássztrájk színhelye volt. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942-ben 100 háza és 405 lakosa volt. A korábban önálló községet 1966-ban csatolták Poltárhoz. Sósliget a 14. század második felében jött létre. 1573-ban Soos Lehota néven említik írásos források. Nevét a Sós nemzetségről kapta. A füleki váruradalom része volt, 1554-1593 között török hódoltság alá került, 1575-ben a divényi náhije községeként négy adóköteles házzal szerepelt. 1548-ban a Soós család birtoka, majd 1742-1848 között a Géczy családé volt. 1715-ben egy magyar és öt szlovák háztartását írták össze. 1828-ban 23 háza és 130 lakosa volt. Lakói főként fazekassággal foglalkoztak. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában mint 230 lakosú evangélikus falu szerepelt. 1874-75-ben egyosztályos szlovák tannyelvű evangélikus iskolája volt. 1883-ig Nógrád vármegye Füleki járáshoz tartozott, majd a Losonci járáshoz csatolták. 1901-ben megépült a Poltárt Rimakokovával összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Sósligeten létesült. 1905-ben hatósági névmagyarosítással kapta az Sósliget hivatalos nevet a korábban használt Sóslehota helyett. 1910-ben 256 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942-ben 57 háza és 236 lakosa volt. A korábban önálló községet 1964-ben csatolták Poltárhoz.

Mai jelentősége

Poltár ipari jellegű kisváros, legfontosabb gazdasági ágazata az üveggyártás (ólomüveg, háztartási üvegedények), határában 2013 óta napkollektoros erőmű üzemel. 2014 óta az üveggyárban elsősorban fémmegmunkálás és mozdonyalkatrészek gyártása folyik. Itt található Szlovákia egyetlen kaolinbányája. Poltáron kis termálfürdő is üzemel. A városban szlovák tannyelvű gimnázium és szakközépiskola, művészeti alapiskola és két alapiskola található. Poltár evangélikus temploma a 15. századi régi templom helyén 1791-ben épült, mai alakját 1967-es átépítésével nyerte el. Szent Cirillnek és Metódnak szentelt római katolikus temploma 1995-97 között épült. Az 1778-ben épült klasszicista stílusú Géczy-kastély 1998 óta a városi múzeumnak ad otthont. A város legértékesebb műemléke az ipolyszelei régi Ipoly-híd a 16. századból. Ipolyszele evangélikus temploma 1845-ben, a sósligeti evangélikus templom pedig 1891-ben épült.