Pódatejed

Povoda
község
magyar lakosság 1910
100%
588
magyar lakosság 2011
73%
637
Népesség: 917
Terület: 6,01 km²
Tszf. magasság: 115 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92901
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől 3 km-re délkeletre található. Területén keresztülhalad a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főút, mellékutak kötik össze Hegyétével (2 km) és Nagymadon (3 km) keresztül Padánnyal (6 km). Északnyugatról Dunaszerdahely, északkeletről Hegyéte, délkeletről Nagymad, délnyugatról pedig Nyékvárkony községekkel határos. Elődtelepülései, Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa már a 19. század óta egybeépültek. Pódatejed már csaknem egybeépült a szomszédos, Hegyéte községhez tartozó Hegybenétével.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa egyesítésével. Elődtelepülései 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járáshoz tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették az akkor már régen egybeépült falvakat. 1957-ben Zöldfát Dunaszerdahelyhez csatolták, ezzel a község területe 11 %-al csökkent (6,75 km²-ről 6,01 km²-re). Pódatejed 1960-1990 között Hegyétéhez tartozott. A község három településrészre és kataszteri területre oszlik: Pódafa (1,86 km²), Lidértejed (3,24 km²), Csenkeszfa (0,90 km²).

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 610, 1939-ben pedig 745 lakosuk volt. Az újból önállósult Pódatejed község népességszáma 1991-2001 között egyötödével nőtt, elsősorban a járási székhely közelsége által ösztönzött beköltözés révén. A szlovák nemzetiségűek aránya ugyanakkor 15,8 %-ról 22,9 %-ra növekedett. A korábban szinte kizárólag magyarok lakta községbe először az 1945-48-as kitelepítés és lakosságcsere során kerültek szlovákok. A lakosság mintegy háromnegyede (75,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

Pódafát először 1455-ben említi forrás, amikor V. László király a Poda-Etheieknek (Póda-Éteiek) adományozta, és még századokkal később is a Póda családé volt. Későbbi birtokviszonyai, nemesi birtokosai nem ismertek. A 20. század elején gőzmalom működött a faluban a dunaszerdahelyi gőzmalom-részvénytársaság tulajdonában. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta Pódafát, Lidértejedet és Csenkeszfát, majd 1938. november 2-tól, az I. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz tartoztak. 1940-ben Pódatejed néven egyesítették őket, az így létrehozott község 1945-től újra Csehszlovákia fennhatósága alá került. 1960-ban Hegyétéhez csatolták, de 1990-től önálló, 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A faluban magyar óvoda és könyvtár működik.