Péder

Peder
község
magyar lakosság 1910
100%
388
magyar lakosság 2011
75%
296
Népesség: 402
Terület: 11,28 km²
Tszf. magasság: 181 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04405
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Tornai-dombság - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Tornai járás kisközség

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Tornai-hegység északi lábánál, a Bódva-patak jobb partján fekszik, Tornától 7 km-re délkeletre, Szepsitől 6,5 km-re délnyugatra. A falutól délre csatlakozik a Bódvához a Kanyapta-csatorna. Mellékutak kötik össze Szepsivel, Zsarnóval (2,5 km) és Jánokkal (4 km). Határának mintegy egyharmadát erdő borítja, nagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Zsarnó, északról Somodi, keletről Szepsi (Bodolló katasztere) és Jánok, délről Perecse, délnyugatról pedig Tornaszentjakab községekkel határos. Nyugati határa 1881-ig Abaúj és Torna vármegyék határát alkotta, déli és délnyugati határa pedig államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti, később pedig Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (11,28 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 388, 1921-ben 377, 1938-ban pedig 420, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 7,1 %-al nőtt (368 főről 394-re), ugyanakkor a magyar nemzetiségűek aránya 92,1 %-ról 75,1 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig háromszorosára, 7,1 %-ról 21,8 %-ra nőtt. A lakosság többsége (64,7 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-hez képest (41,6 %) felére csökkent (20,3 %).

Történelem

Első írásos említése 1275-re datálható, mikor Pudur néven említik. Plébániatemplomát 1317-ben említik először. A török hódoltság korában az Erdélyi fejedelemség fennhatósága alá tartozott. A falu a 18. század elején a háborúk és az 1710-es pestisjárvány miatt elnéptelenedett, de még a század folyamán újjátelepítették református magyar telepesekkel. 1772-ban 9 jobbágy és 9 zsellércsalád élt Péderen. Később német ajkú telepesek is letelepedtek a faluban, a 19. század elején római katolikusok és magyarajkú görög katolikusok is érkeztek. 1828-ban a községnek 113 lakóháza és 792 lakosa volt. Az 1851-ben történt összeíráskor 799-en éltek itt, a feljegyzések szerint ez volt Péder község legmagasabb lélekszáma. 1831-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztított. A 19. század végére már valamennyi lakosa magyarnak vallotta magát és a római katolikusok kerültek többségbe. A századfordulón sokan emigráltak az Egyesült Államokba. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott (az 1880-as években még a Csereháti járáshoz), ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1944 végén a falu környékén 5 hétig tartó heves harcok folytak. Mezőgazdasági szövetkezete 1951-ben alakult (1972-től a bodollói központú egyesített EFSz része lett). 1965-ben épült a falu új kultúrháza, 1975-ben pedig a (ma az óvodának és a községi hivatalnak is otthont adó) iskola épülete. 1981-ig a falu fejlődését építkezési tilalom hátráltatta.

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar alapiskola és magyar óvoda is található. Református temploma a 13. században román stílusban épült, régebben fatornya volt, kőtornyát 1923-ban építették hozzá. Római katolikus templomát 1928-ban emelték szecessziós stílusban.

2018. szeptember 3., 20:26

Óvodafejlesztés: átadták a felújított szádalmási és péderi óvodát

Két, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvodát is átadtak hétfőn, szeptember 3-án, mégpedig a Rozsnyói járáshoz tartozó Szádalmáson, illetve a Kassa-vidéki járásában fekvő Péder községben. Az utóbbi helyszínen Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős&