Páskaháza

Pašková
község
magyar lakosság 1910
100%
405
magyar lakosság 2011
45%
135
Népesség: 341
Terület: 6,01 km²
Tszf. magasság: 237 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04933
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Jolsvai-karszt - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Pelsőci-Nagy-hegy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járás kisközség

A község a Csetnek-patak völgyében, a Pelsőci-fennsík (Nagy-hegy) nyugati és a Jolsvai-karszt keleti részét alkotó Konyár-fennsík keleti lábánál, a Rozlozsnica-patak torkolatánál, a Pelsőcöt Csetnekkel összekötő 587-es út és a Pelsőc-Nagyszlabos vasútvonal mentén (megállóhely, 2003 óta nincs személyforgalom), Pelsőctől 6 km-re északra, Csetnektől 8 km-re délre. Határának mintegy felét erdő borítja. Délről és keletről Pelsőc, északról Kuntapolca, nyugatról pedig Csetnek községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (6,01 km²) 1910-38-hoz képest (5,90 km²) 11 hektárral gyarapodott.

Népesség

1910-ben 407, 1921-ben 404, 1938-ban pedig 440, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének 42,3 %-át elveszítette (1961 után - ekkor 447 lakosa volt - folyamatos a népességcsökkenés), 1991-2011 között azonban már 19,3 %-os népességnövekedés figyelhető meg (254 főről 303-ra). Lakossága a 20. század végére kicserélődött, ma már túlnyomó többsége (72,9 %) a roma etnikumhoz tartozik (a roma nemzetiségűek aránya 8,3 %). A roma lakosság nemzetiségi bevallásának megváltozása miatt 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 69,3 %-ról 44,6 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig több mint kétszeresére, 21,7 %-ról 47,2 %-ra nőtt, így 2001-2011 között a szlovák nemzetiségűek kerültek többségbe, ugyanakkor a magyar anyanyelvűek (47,5 %) továbbra is relatív többséget alkotnak. Az 1921-ben még túlnyomórészt (86,1 %-ban) református lakosságú faluban 2011-ben a lakosság többsége (61,4 %) felekezeten kívüli volt, a reformátusok aránya 27,7 %-ra csökkent.

Történelem

1318-ban "Pascahaza" néven említik először. Az Ákos (később Bebek) nemzetség birtoka volt, a 13. század második felében jött létre, az 1243-as adománylevélben még nem szerepelt. Nevét első telepeséről, Páskáról kapta, lakossága a kezdetektől magyar volt. A török időkben többször érte támadás, melyek következtében csaknem elnéptelenedett. 1558. június 20-án a törökök rajtaütöttek a községen, szinte teljesen elpusztították. A 16. század második felében lakossága református hitre tért. A Bebekek kihalása után Páskaháza földesurai a Perényi, Rákóczi, Andrássy és a Radvánszky családok voltak. 1709-1710-ben pestisjárvány pusztított a településen, mely olyan súlyos következményekkel járt, hogy korábbi nagyságát és jelentőségét már nem nyerte vissza (74 halálos áldozat, 1720-ra népessége 9 családra csökkent). Iskolamestere 1750-től volt a falunak. 1773-ban 25 jobbágy és 4 házas zsellércsaládja volt. 1825-ben nagy tűzvész pusztított a faluban, a templomot is megrongálta. 1828-ban 30 házában 252 lakos élt. Mezőgazdasággal, bányászattal, állattartással, erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben 17 személyt hurcoltak a faluból csehországi kényszermunkára. Mezőgazdasági szövetkezet 1956-ban alakult. 1967-68-ban kezdődött az elöregedő lakosságú faluba a cigányok betelepülése, akik a 20. század végére már a lakosság többségét alkották. A falu hanyatlásához hozzájárult az is, hogy 1970-től a rendszerváltásáig építkezési tilalom alatt állt, az 1970-es években magyar kisiskoláját is megszüntették és szövetkezetét is a pelsőci állami gazdasághoz csatolták.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma a régebbi templom felhasználásával 1802-ben épült klasszicista stílusban.