Panyidaróc

Panické Dravce
község
magyar lakosság 1910
98%
764
magyar lakosság 2011
35%
263
Népesség: 744
Terület: 11,15 km²
Tszf. magasság: 185 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98532
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Losonci járás kisközség

A község a Losonci-medence legnyugatibb részén, a Jelsőci-dombság déli oldalán, az Ipoly jobb parti teraszán fekszik, a Koháry-patak mentén, Losonctól 5 km-re délnyugatra, Nógrádszentpétertől 24 km-re keletre, Bussától 19 km-re északkeletre. Áthalad rajta a Losoncot Nógrádszentpéterrel összekötő 585-ös út. Határa dombos, nagyobbrészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyötödét erdő borítja. Délnyugatról Vilke, nyugatról Jelsőc és Gács, északról Losonc, északkeletről Miksi, délkeletről pedig Rapp és Kalonda községekkel határos. Délkeleti határát az Ipoly-folyó, valamint a Nagykürtös-Losonc vasútvonal, északkeleti határát pedig az 594-es (Losonc-Kalonda) út alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (11,15 km²) 1910-38-hoz képest (11,08 km²) csak kismértékben változott.

Népesség

1910-ben 782, 1921-ben 701, 1938-ban 767, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 5,6 %, 1930-ban 6,9 % volt. 1980-1991 között még nagymértékű népességcsökkenés (16,4 %, 829 főről 693-ra) figyelhető meg, az 1991-2011 közötti időszakra viszont már szerény népességnövekedés (693 főről 743-ra) jellemző. Az asszimiláció révén 2001-re Panyidaróc szlovák többségűvé vált, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 53 %-ról 35,4 %-ra csökkent, a szlovákoké 44,3 %-ról 59 %-ra nőtt. A lakosság 15,7 %-a a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság többsége (71,6 %) római katolikus vallású, az evangélikusok aránya 5,4 %. Egyetlen lakott külterületén, Margócspusztán élt 2011-ben az összlakosság 11,1 %-a (83 fő).

Történelem

A település feltehetően a 13. században keletkezett. Az első írásos emlék 1246-ból származik, mely a települést "Draus"-ként említi, 1488-ban Darocz, 1573-ban pedig Panydarocz, Pani Darocz néven jegyzik. Több nemesi család tulajdonában volt - mint például a Daróczy család, Madách család, stb. A 17. század elején elpusztult, 1680 körül telepítették újra. 1920-ban Pani Darovce, 1927-ben Panické Dravce elnevezést kapta. 1828-ban 77 házában 706 lakos élt. lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A kapitalizmus kialakulása után a Básthy családnak volt itt nagybirtoka. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét a háború után is megőrizte. Az első bécsi döntés után a második világháború végéig Panyidaróc is újra Magyarország része volt. Magyar kisiskoláját 1978-ban szüntették meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma szecessziós stílusban épült a 20. század elején.