Oroszka

Pohronský Ruskov
község
magyar lakosság 1910
88%
640
magyar lakosság 2011
56%
720
Népesség: 1 264
Terület: 9,11 km²
Tszf. magasság: 131 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93562
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Lévai járás kisközség

A község a Garam bal partján, az Alsó-Garammente kistájon fekszik, Párkánytól 22 km-re északra, Zselíztől 9 km-re délre, a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút és a Párkány-Léva vasútvonal (megállóhely) mentén. Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, délről Csata, keletről Kisölved, északról Lekér, nyugatról pedig Érsekkéty községekkel határos. Keleti határa Bars és Hont, nyugati határa pedig Bars és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1951-ben területe 53,7 %-al gyarapodott, amikor a falutól délre fekvő Józsefházamajort és Csudapusztát Csatától Oroszkához csatolták, területe így 5,92 km²-ről 9,11 km²-re nőtt. 1974-1990 között hozzá tartozott Csata.

Népesség

A községnek 1910-ben 724, 1921-ben 1176, 1939-ben pedig 803, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 18,5 % volt. 1925-ben a felosztott Pálffy-nagybirtokra (1951 óta Oroszkához tartozik) cseh-morva kolonistákat telepítettek. A községet a kitelepítés nem érintette, bár megőrizte magyar többségét, de erősen vegyes lakosságúvá vált a 20. századi belső telepítések révén. Az ipari-agrár jellegű község lakossága 1939-1991 között jelentős mértékben nőtt (72,1 %-os növekedés, 803 főről 1382-re), 1991-2011 között azonban már 6,9 %-os csökkenés figyelhető meg (2011-re 1286-re csökkent a lakosságszám), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 33,6 %-ról 39,7 %-ra nőtt. A roma etnikumhoz tartozók aránya 6,9 %. A lakosság többsége (67,9 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 6,8 %.

Történelem

A lekéri apátság régi javadalmai között szerepelő község. Az Árpád-házi királyok alatt „jól művelt községhatárként” tartották számon. Először 1269-ben Wruz alakban említik, majd a 13. század közepe táján egy oklevélben Oronov néven szerepel. 1327-ben a Kacsics nemzetségé, majd 1534-ben a Lekéri apátság birtoka volt, a később, 1536-ban a lévai váruradalom része lett. 1601-ben 12 ház állt a településen. 1715-ben 17 volt az adózók száma. 1828-ban 73 házában 468 lakos élt. 1887-ben megépült a Csata-Léva vasútvonal, 1893-ban pedig cukorgyár létesült a községben, melyhez konzervgyár is tartozott. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, Az akkor még Csata határához tartozó Csudapusztán 1925-ben kolóniát hoztak létre Pálffy Miklós és Pongrácz Vilmosné birtokain, ahol 7 cseh és 11 morva legionárius összesen 361,7 ha területet kapott. A telepesek gabonatermesztés mellett répa és kukoricatermesztéssel foglalkoztak. A kolónián 1930-ban 293 személy élt. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1945 első hónapjaiban a garammenti tankcsaták során súlyos károkat szenvedett. Az 1990-es években a cukorgyár és a konzervgyár megszűnésével a község nehéz gazdasági helyzetbe került.

Mai jelentősége

A malomiparáról híres községben szlovák alapiskola és szlovák-magyar óvoda működik. Római katolikus temploma 1956-ban épült. Legújabb nevezetessége a 2008-ban megnyílt hadtörténeti múzeum.