Ógyalla

Hurbanovo
város
magyar lakosság 1910
99%
3 783
magyar lakosság 2011
41%
3 196
Népesség: 7 566
Terület: 59,94 km²
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94701
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

Ógyalla Komáromtól 14 km-re északkeletre, a Zsitva bal partján, az Érsekújvári-síkon fekszik. Területe a Zsitva-menti síkságtól (110 m) kelet felé emelkedik a Szentpéter határában levő szőlődombig (140 m). Ógyalla területe kiterjed a Zsitván túli Abára, Szeszílesre és Bacherre, valamint az Öreg-Nyitrán túli rétek egy részére is, Martostól délre. Ógyalla északkeletről Bajcs, északnyugatról Ímely, nyugatról Martos, délnyugatról Komárom, délről Komáromszentpéter, keletről pedig Újgyalla községekkel határos. Ógyalla és Bagota főutcái egyben a Komáromot (14 km) Érsekújvárral (16 km) összekötő 64-es főút részét képezik. Mellékutak kötik össze Martossal (4 km), Ímellyel (5 km), Perbetével (9 km) és Szentpéterrel (7 km). Vasútállomás a Komárom-Érsekújvár vonalon.

Közigazgatás

1960-ban nyilvánították várossá, egyben a Komáromi járáshoz csatolták (1960-1996 között Nyugat-szlovákiai kerület, 1996-tól Nyitrai kerület). 1971-ben egyesítették Bagotával, ezzel területe csaknem másfélszeresére növekedett (40,85 km²-ről 59,95 km²-re). 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye. 1923-1960 között a Csehszlovákiához tartozó (kivéve 1938-1945 között, amikor visszacsatolták Magyarországhoz) Ógyallai járás székhelye. Ógyalla 59,94 km²-es területe két kataszteri területből (korábban külön községből: Ógyalla, Bagota) és hét településrészből áll. A központi belterületen él a teljes lakosság 50 %-a.

Népesség

Ógyalla az 1920-as évekig teljesen magyar lakosságú település volt, de a kolonisták megérkezte (1920-as évek) után is megtartotta magyar többségét. A második világháború utáni kitelepítések és a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként azonban az etnikai arányok megváltoztak és Ógyalla vegyes magyar-szlovák lakosságú településsé vált. 2001-ig a népességszám növekedett, azóta csökken. A 2011-es népszámlálás először mutatott szlovák többséget a városban. Ógyallán igen jelentős a cigányság részaránya (csaknem 20 %), a városban egy nagyobb cigánytelep is kialakult, a Sárad, ahol már évtizedek óta romák élnek. A legelterjedtebb vallás a római katolikus (a lakosság 2/3-a).

Történelem

A mai települést oklevélben 1357-ben possesio Galla néven említik először, de Nagykonkoly nevű részét már 1242-ben említi oklevél. Ebben közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla király hívét, Konkoly Thege Mátét nemesi rangra emeli és neki adja a mintegy 1600 hektáros birtokot. 1247-ben Véket említik villa Vegh alakban. Bagota 1404-ben tűnik fel először a Désházy család birtokaként, majd 1571-től az Ordódyak birtoka. Ógyalla a 15-16. században a Gyallai család birtoka volt. 1582-ben a Thassy és Zsigmondi családoké. 1561-ben a török Ógyallát és környékét teljesen elpusztította, évtizedekig csak pusztaként szerepel. Csak a 17. század közepén telepítették be újra. Ezután a Konkoly-Thege, a Szluha, a Csúzy család és mások a főbb birtokosai. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, híres volt dohánytermesztéséről. A 19. század második felétől Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye lett. 1871-ben alapították híres csillagvizsgálóját. 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg bevonult Ógyallára és ezzel a települést az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták. 1920-ban a Stará Ďala hivatalos nevet kapta. Az 1920-as években a csehszlovák "földreform" keretében Ógyalla környékén több szlovák kolóniát is létrehoztak (Zöldállás, Hambpuszta, Margitpuszta, Pálmajor) azzal a céllal, hogy megváltoztassák a Kisalföld e részének etnikai szerkezetét. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után magyar lakóinak egy részét kitelepítették. 1960-ban városi címet kapott, korábbi járási székhely rangját azonban ugyanekkor elveszítette. 1971-ben egyesítették a gyorsan iparosodó kisvárost egyesítették Bagotával. 1967-ben nagy sörgyárat telepítettek ide. 1982-ig gimnáziuma is volt.

Mai jelentősége

Sokoldalú élelmiszeriparából a mintegy 500 főt foglalkoztató Arany Fácán sörgyár a legjelentősebb. Számottevő dohánytermesztése, Bagotán kerékpárgyártás folyik és elektronikai ipara is van. Ógyalla legfontosabb idegenforgalmi látványossága a csillagvizsgáló, de igen gazdag szakrális műemlékekben is. Régi kúriáiból is fennmaradt néhány. Szent Lászlónak szentelt katolikus temploma 1912-1913-ban épült szecessziós stílusban. Konkoly-Thege Miklós egészalakos szobrát a róla elnevezett téren 2007-ben állították.