Nyitrageszte

Hosťová
község
magyar lakosság 1910
92%
358
magyar lakosság 2021
55%
216
Népesség: 376
Terület: 4,78 km²
Tszf. magasság: 195 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95102
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Győr-Esztergomi-síkság  1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség
1232-ben még „Guesta”. Hangalakja éppen hogy csak különbözik a kis település jelenlegi nevétől. A gabona meg a szőlő illata itt mindig is a levegőben terjengett. Kodály Zoltán bizonyára nagy örömmel rögzítette a régi dallamokat, és a Szentháromságnak szentelt templomban, „a gesztei ótár előtt” is hallgathatta a szép zoboralji nyelvjárás sajátosságait. Vajon kiülnek-e még az emberek a házak elé, és felkötik-e még fejkendőiket az asszonyok? Nyitragesztén néz körül most a vándor. Ott, ahonnan a Nyitra fölé magasodó Zobor-hegy szinte egy karnyújtásnyira van, ott, ahol a végeláthatatlan zoboralji földből Krisztus-keresztek nőnek az égig.

 

A község a Zoboralján, dombos vidéken, a Pilis-hegy (Koloni-hegy) délkeleti lábánál fekszik, Nyitrától 11 km-re keletre, Aranyosmaróttól 19 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Pogránnyal (2,5 km), valamint Család (2 km) érintésével Béláddal (7 km). Határának déli részén keresztülhalad az R1-es autópálya Nyitra és Aranyosmarót közötti szakasza. Nyugatról Pográny, délről Alsóbodok, délkeletről Család, északkeletről és északról pedig Kolon községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (4,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között Pogrányhoz tartozott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget középső részén fekszik, ma is őrzi magyar többségét. 1910-ben 390, 1921-ben 352, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége egytizedét elveszítette (lakossága 402 főről 361-re csökkent), ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya négyszeresére nőtt főként az asszimiláció révén (7,7 %-ról 32,4 %-ra). A magyar nemzetiségűek 2011-ben a lakosság kétharmadát (67,0 %) alkotják, a túlnyomó többség (95,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

Bár a település a korai időktől lakott – a régészeti feltárások újkőkori és vaskori kultúrák emlékeit is kimutatták itt –, első írásos említése 13. századi. Előbb az Elefánthy nemzetség, később a Rudnay, a Babóthy, a Kelecsényi és a Bacskády családok voltak földesurai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. 1644. március 23-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék 1664-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. Főleg mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, és bortermeléssel foglalkoztak lakói. 1715-ben 10 család lakta a községet. 1744-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. 1752-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. 1787-ben 49 házában 290 lakos élt. 1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. 1849-ben a kolerajárványnak 26 áldozata volt a településen. 1863-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, 1920-tól Csehszlovákiához, majd 1939-45 között a Szlovák Államhoz. 1945 után a reszlovakizációval kezdődött a korábban szinte kizárólag magyarok lakta falu etnikai arculatának megváltozása. 1950-ben újra megnyitott magyar alapiskoláját 1972-ben szüntették meg.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres, mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, 1802-ben klasszicista stílusban átalakították.