Nemesgomba

Hubice
község
magyar lakosság 1910
91%
215
magyar lakosság 2021
56%
351
Népesség: 595
Terület: 5,36 km²
Tszf. magasság: 124 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93039
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén fekszik, Somorjától 10 km-re északkeletre, Pozsonytól 26 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 23 km-re északnyugatra. Nyugatról Pozsonycsákány és Csütörtök, délről Béke, keletről Olgya, északról Nagymagyar, északkeletről pedig Csenke községekkel határos. Az 503-as út köti össze Somorjával és Szenccel (18 km), a falutól délre haladó, egy szakaszon a község határát alkotó 572-es út Dunaszerdahely és Pozsony felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze a szomszédos Olgyával (2 km) és Csütörtökkel (3 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott kisközségként, a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A község területe (5,36 km²) 1921 óta változatlan.

Népesség

1910-ben 237, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Az azóta eltelt száz évben a község lakossága megduplázódott, a 2001-2011 közötti időszakban csaknem 10 %-al nőtt a lakosság száma. 2011-ben a település 559 lakosából 389 (69,6%) volt magyar, és 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. Az 1991-2011 közötti időszakban rohamosan nőtt (csaknem duplájára) a szlovák népesség aránya. A lakosság túlnyomó többsége (87 %) római katolikus vallású.

Történelem

1301-ben említik először. Egykor nemesi község, a Gomba család ősi birtoka. Később a Szelepcsényi, majd a Forgách család volt a birtokosa. 1553-ban 7 adózó portája volt a falunak. 1666-ban Szelepcsényi György esztergomi érsek posztógyárat alapított itt, emellett juhászatot, halastavakat építtetett. 1828-ban 28 házában 197 lakos élt. Világszerte híres volt a lótenyésztése. A Weiner-Welten család alapította az első istállót 1882-ben. Kizárólag angol telivéreket, shiereket és telivér lovakat nevelt. A gombai versenylovaknak nem csak a hírük volt nagy, de az eredményeik is említésre méltóak. Bécsi, budapesti, kölni lóversenyeket nyertek meg. Rudolf von Wiener-Weltenről mintázta Krúdy az „Isten Veletek ti boldog Vendelinek!” című elbeszélésében szereplő Wiener-Waldau lovagot. A család kúriájában élt és alkotott Kempelen Farkas tudós, feltaláló. A gombai tenyészet kiváló minőségét igazolja az is, hogy Csehországban és Nagy-Britanniában évente megrendezik Gomba Község Nagydíját.

Mai jelentősége

A település magyar nevelési nyelvű óvodával rendelkezik. A 13. században emelt román kori római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templomát 1449-ben gótikus, a 17. században barokk stílusban alakították át. A Wiener-Walten-kastély és az ún. kis kastély is a 19. század első harmadában klasszicista stílusban épült. A kastélyhoz tartozó kiterjedt park védett terület.