Naszvad

Nesvady
község
magyar lakosság 1910
97%
4 179
magyar lakosság 2011
54%
2 717
Népesség: 5 104
Terület: 57,86 km²
Tszf. magasság: 112 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94651
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Alsó-Vágmente - Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

A település a Nyitra és a Zsitva folyók közötti síkságon, a Nyitra bal partján, 109–114 méter tengerszint feletti magasságban, Komáromtól 23 km-re északra, Ógyallától 10 kilométerre északnyugatra, Érsekújvártól 7 kilométerre délnyugatra található. Területe az Érsekújvári-sík és az Alsó-Vágmente kistájakra esik. Délről Ímely és Vágfüzes, nyugatról Gúta, keletről Bajcs, északról Érsekújvár határolja. Katasztere nyugaton egészen a Vág-Dunáig nyúlik. Országutak kötik össze Gútával, Érsekújvárral és Ímelyen keresztül Ógyallával.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járáshoz tartozott nagyközségként. A csehszlovák közigazgatásban az Ógyallai járáshoz tartozott 1960-ig, amikor a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe 1968-ban 5,34 km²-el (8,4 %) csökkent, amikor Csörgőt és Levelest az újonnan alakult Vágfüzeshez csatolták.

Népesség

1921-ben lakosságának még 95 %-a magyar nemzetiségű volt, az 1945 utáni tömeges kitelepítéssel és magyarországi szlovákok betelepítésével változott meg alapvetően nemzetiségi összetétele (a lakosságcserével leginkább sújtott községek egyike volt). A község lakossága nem változott jelentős mértékben az elmúlt évszázadban, a magyarok arányszáma viszont folyamatosan csökken, már alig több, mint a lakosság felét teszik ki. Számottevő a romák aránya is (8 %). A lakosság több mint 2/3-a (1921-ben még 99 %) római katolikus vallású, de jelen vannak Naszvadon az evangélikusok és a baptisták is.

Történelem

A területen korán megtelepedett a magyarság. A falu határából előkerült honfoglaláskori sírokat Szőke Béla régész vezetésével az 1940-es évek legelején tárták fel. A település első említése – Naswod formában – 1269-ből való. Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Első említésekor az esztergomi érsekség faluja, sőt uradalmi központja. A település Gútával közös határát 1278 után leírták. 1312 előtt Csák Máté híve, Chelleus elfoglalta, elpusztította és jobbágyait megadóztatta. 1333-ban – amikor Naswoti a neve – létezett Szent Móricról elnevezett egyháza. Az 1487-es Hippolit-codexekben is az érsekség birtokaként szerepel, amelynek itt fácánosa is volt. A török hódoltság idején – a környék többi falvához hasonlóan – Naszvad is sokat szenvedett. A protestantizmus lakói között – a környezethez képest – kevésbé vert gyökeret. 1557-ben Gútával együtt adózási kiváltságaiban megerősítetett. Az 1561-es Oláh-féle vizitáció szerint azon kevés falvak egyike, amelynek – Kömley László személyében – volt plébánosa. Önálló református eklézsiája soha nem létezett, s prédikátora sem ismeretes. Az 1634. évi Canonica visitacio a komáromi főesperesség területén 6 működő plébániát sorol fel, ezek egyike Naszvadon volt. Az 1664. évi török defter szerint az esztergomi szandzsák „komaráni” náhiéjéhez tartozó Noszvat falu 59 háztartással és 58 fejadófizető személlyel rendelkezett. 1881-ben a Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomának az esztergomi érsek a kegyura. A 3012 hívőnek Galambos Kálmán plébános és Rotter Gyula kisegítő lelkész magyar nyelven celebrálták a misét. A 20. század elején a Komárom vármegye udvardi járásához tartozó nagyközség római katolikus elemi iskolával, katolikus népkörrel, Agrárifjak Legényegyletével, paprikamalommal, hengermalommal, postahivatallal, postatakarékpénztárral, hitelszövetkezettel, valamint 3852 – közte 3734 magyar és 106 szlovák – lakossal (1900) rendelkezett. Körjegyzőségi székhely volt. Lakosai mezőgazdasággal, takácsiparral foglalkoztak, illetve az egyházi nagybirtokon dolgoztak. Trianon döntése következtében 1920-ban Csehszlovákiához került, s 1927-ben hivatalos elnevezése Nasvad lett. A két világháború közötti Naszvad elszigetelt falunak számított, ahol elevenen éltek a hagyományok és a népviselet. 1945. március 27-én foglalták el a szovjetek, a második világháborút követően pedig újra Csehszlovákiához csatolták. 1945-ben magyar lakói közül többeket csehországi kényszermunkára vittek, illetve 1947-ben a magyar családok mintegy 70%-át Magyarországra telepítették át. A Komárom-Esztergom megyei Szőnybe például annyi naszvadi került, hogy akár Kis-Naszvadnak is nevezhetnénk. A kitelepítettek helyére magyarországi és romániai szlovák családok érkeztek. Csupán 1947-ben 1200 szlovák nemzetiségű lakost (280 családot) telepítettek be Naszvadra. 1945 szeptemberében az oktatás már kizárólag szlovák nyelven indult meg, egyben ekkor egyesítették a korábbi fiú- és leányiskolát is.

Mai jelentősége

Egyike Szlovákia legnépesebb községeinek. Hagyományosan mezőgazdasági község (fóliás zöldségtermesztés), a 2000-es években ipari park is létesült (műanyagipar). 2008-ban feltárt termálvízforrására fürdőt építenek.

Település eseményei