Nagytoronya

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kavčáková Helena
KDH
164
(72,25%)
Kapraľ Tomáš
független
63
(27,75%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Vdovjak Matúš
    KDH
    175
    (18,92%)
    1. körzet
    Varanai Tomáš
    KDH
    161
    (17,41%)
    1. körzet
    Kozáková Agáta
    KDH
    153
    (16,54%)
    1. körzet
    Danko Martin
    KDH
    138
    (14,92%)
    1. körzet
    Kiš Tomáš
    SMER - SD
    128
    (13,84%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Mazur Robert
    SMER - SD
    124
    (13,41%)
    1. körzet
    Kráľovský Branislav
    független
    46
    (4,97%)
Veľká Tŕňa
község
magyar lakosság 1910
78%
592
magyar lakosság 2021
1%
5
Népesség: 447
Terület: 14,11 km²
Tszf. magasság: 174 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07682
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Zempléni-rögök 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség

A község a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a Ronyva-völgy peremén, 175 méteres tengerszint feletti magasságban, Sátoraljaújhelytől 11 km-re északkeletre, Tőketerebestől 25 km-re délre. Mellékutak kötik össze Kistoronyával (1,5 km), és Csörgővel (3,5 km). Határának több mint felét erdő borítja, magas a szőlők és gyümölcsösök aránya is. Nyugatról Csörgő, északról Legenye, Velejte és Gercsely, keletről Kiszte, Kásó és Céke, délről pedig Kistoronya községekkel határos. Északi határát a Kincses-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, majd a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1964-ben a szomszédos Kistoronyával egyesítették Toronya („Tŕňa“) néven, 1990-ben vált újra önálló községgé. 1950 után határának egy részét (7,7 %-át) Csörgőhöz csatolták, területe (1910-38-hoz képest) 15,28 km²-ről 14,11 km²-re csökkent.

Népesség

Nagytoronya a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 20. század első felében vegyes lakosságú falu volt magyar többséggel, jelentős szlovák kisebbséggel (1910-ben 22%, 1921-ben 20,1 %). 1910-ben 762, 1921-ben 675, 1938-ban pedig 978 lakosa volt, 1921-ben a lakosság 79,3 %-a volt magyar nemzetiségű. A század első felében magát még többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a 20. század második felére teljesen szlovákká vált. 1938-1991 között népessége 41,2 %-al csökkent, 1991-2011 között lakosságának további egyötödét elveszítette (lakosságszáma 575 főről 447-re csökkent). 2011-ben a lakosság 40,7 %-a görög katolikus, 29,5 %-a római katolikus, 17,7 %-a pedig református vallású volt.

Történelem

1220-ban Tolna néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban Thorona, 1321-ben Turuna, 1336-ban Toroyna, 1441-ben Nagythoronya alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. században a Széchy családnak volt itt birtoka. 1663-ban pestisjárvány pusztított a községben. 1715-ben pincészete, 50 lakatlan és 12 lakott háza volt. A 18. században nagyrészt görög katolikus vallású szlovák és rutén telepesekkel népesítették újra. 1787-ben 111 házában 662 lakos élt. 1828-ban 48 háza és 372 lakosa volt. 1831-ben számos lakosa vesztette életét a kolerajárványban. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Nagytoronya még a 20. század elején is híres volt gyümölcstermesztéséről. Nagytoronyából a lekvárnak való szilvát, cseresznyét és más gyümölcsöt Hardicsára és Garanyra szállították, hogy kenderre, babra, kukoricára cseréljék be. A 19. század végéig szlovák többségű település volt (1880-ban a lakosság 54,9 %-a vallotta magát szlováknak), a 20. század elejére kettős identitású lakosságának többsége azonban már magyarnak vallotta magát. A 20. század elején a Széchenyi-család volt a legnagyobb birtokos a községben. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországra. 1964-ben Kistoronyával egyesítették Toronya néven, 1991. január 1-jén vált újra önálló községgé.

Mai jelentősége

Szőlőtermesztéséről híres község, a Tokaji-borvidék szlovákiai részének legészakabbi települése. Református temploma a 13. században épült eredetileg román stílusban, 1834-ban empire stílusban építették át. Szentháromságnak szentelt görög katolikus temploma 1828-ban klasszicista stílusban épült.