Nagysáró

Veľké Šarovce
magyar lakosság 1910
98%
986
magyar lakosság 1921
92%
1 017
Tszf. magasság: 147 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93552
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partjának közelében, a 76-os főút mentén fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Nagysáróval. Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, a balparti határ egykori erdejét (Nagysárói-erdő) a 20. századra kiirtották, a jobbparti erdő napjainkig fennmaradt.

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Sáró három településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), majd a magyar közigazgatásban Barssáró néven egyesítették Nagysáróval. Területe (14,89 km²) a község területének 58,7 %-át alkotja, az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-39: 14,87 km²).

Népesség

1910-ben 1007, 1921-ben 1103, 1939-ben pedig 1094, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 70,9 %, a reformátusok aránya 26,2 % volt) lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának jelentős részét kitelepítették. 2011-ben 995 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 60,2 %-a.

Történelem

Nagysáró első írásos említése 1075-ből származik "Saroufalu" alakban. Ez is arra mutat, hogy a magyar etnikum betelepülése közvetlenül a honfoglalást követően, az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes Pozsonyi Csatával egy időben, vagy azt már megelőzően a IX.-X. században ment végbe. A falu őslakói tehát magyarok voltak az 1945-48 közötti magyartalanításig. 1245-ben "Sarow", 1272-ben "Saroy" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1266-ban már említik templomát és két malmát. A templomot az 1332. évi pápai tizedjegyzék is megemlítik. A falu 1506-ban a lévai váruradalom része, később a Révay, Beniczky és Hunyadi családok birtoka. 1534-ben 12 portája volt. 1601-ben 52 háza mellett református iskolája és malma is volt a településnek. 1720-ban 20 adózó családfője volt. 1828-ban 107 házában 598 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század végére teljesen egybeépült Kissáróval. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1943-ban Kissárót és Nagysárót egyesítették Barssáró néven.

Mai jelentősége

A község legnépesebb, központi településrésze, itt található a községi hivatal és az óvoda is. Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 13. században, 1847-ben átépítették klasszicista stílusban. A Hunyady-kastély 17. századi eredetű, mai formájában szintén klasszicista stílusú.