Nagycétény

Veľký Cetín
község
magyar lakosság 1910
97%
1 629
magyar lakosság 2021
56%
918
Népesség: 1 580
Terület: 16,87 km²
Tszf. magasság: 132 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95105
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Nyitramente - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség

A község a Kisalföld északi peremén, az Alsó-Nyitramente kistájon, a Nyitra jobb partján fekszik, Nyitrától 15 km-re délkeletre, Nagysuránytól 20 km-re északra, Verebélytől 11 km-re délnyugatra. Keresztülhalad rajta a Nyitra bal partja mentén haladó, Nyitrát Zsitvafödémessel (15 km) összekötő mellékút, szintén mellékút köti össze Nemespannon (3 km) keresztül Verebéllyel. Nyugatról Berencs, északnyugatról Nyitracsehi és Kiscétény, északról Lapásgyarmat, keletről Nemespann, délről Nyitraszőlős, délnyugatról pedig Nagykér községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területƒű) Nyitrai járáshoz. Bár az első bécsi döntés Szlovákiának ítélte, határkorrekció révén 1939. március 15-én Magyarországhoz került és tartozott 1945-ig (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, nyugati és északnyugati határa egyben államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (16,87 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A magyar többségét ma is őrző község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a zoboralji magyar nyelvsziget déli részén. 1910-ben 1686, 1921-ben 1664, 1939-ben pedig 1952, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 14,7 % volt. 1991-2011 között népessége 12,8 %-al csökkent (1841-ről 1604-re), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (14,5 %-ról 29,5 %-ra), de a lakosság több mint kétharmadát (69,1 %) ma is a magyar nemzetiségűek alkotják. A lakosság túlnyomó többsége (94,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

A település első írásos említése 1239-ben történik, Cheten alakban. Később az esztergomi érsek birtokaként ismert, plébániát a 14. század első harmadában összeírt pápai tizedjegyzékben említik. A 15. században előbb Luxemburgi Zsigmond több más faluval együtt lefoglalta, majd újra az esztergomi érseké lett. 1477-ben Cétényi Jakab érseki nemest és Cétényi Ulrik bírót említik itt. Aztán előbb a zoborhegyi bencés apátság, majd a 16. századtól ismét az esztergomi érsekség fennhatósága alatt leljük. A török hódoltság idején (mind a 16. és a 17. században) többször is felégették a törökök, amiért 1644-ben a falu oltalmazó őröket kért. A 18. század első felében Nagycétény továbbra is az esztergomi érsekséghez, annak is verebélyi uradalmához tartozott. Megélt katonai megszállást, pestisjárványt (1710), és egy hatalmas, szinte a teljes falut érintő tűzvészt (1894). Iskolájáról az első írásos forrás 1755-ből való. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához, 1938–45 között újra Magyarországhoz tartozott (Bars és Hont k.e.e. vármegye). Ma Szlovákia része.

Mai jelentősége

A község szőlőtermesztéséről és boráról híres évszázadok óta, borászati üzem is található itt. Nagycétényben magyar tannyelvű alapiskola (mely Zoboralja legnagyobb magyar alapiskolája) és szlovák óvoda működik. Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1307-ben épült gótikus stílusban, mai alakját 1776-ban nyerte el. A Szent Orbán-kápolna késő barokk stílusban épült 1766-ban. Kadarka néven férfi- és Kútyika néven női éneklőcsoport is működik itt.