Nagyborsa

Hrubá Borša
község
magyar lakosság 1910
78%
318
magyar lakosság 2021
9%
119
Népesség: 709
Terület: 5,85 km²
Tszf. magasság: 123 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 92523
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Szenci járás kisközség

A község a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, Szenctől 10 km-re délkeletre, Galántától 21 km-re nyugatra fekszik. Mellékutak kötik össze Királyfán (3,5 km) keresztül Szenccel, Egyházfával (4 km), Jókával (5 km) és Nagyfödémessel (8 km). Délnyugatról Egyházfa, északról Királyfa, keletről pedig Jóka községekkel határos.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármenye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-1996 között újra a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). A község területe (5,85 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-1939 között a község lakosságának csaknem egynegyedét elveszítette, népessége 410-ről 312-re csökkent. Ekkor a község még magyar többségű volt, jelentős szlovák kisebbséggel (1921-ben 26,8 %). Nagyborsa 1991-ben már szlovák többségű település volt, az 1991-2011 közötti (különösen 2001 utáni) gyors népességnövekedés (315-ről 445-re, azaz 41,3 %-al nőtt a lakosság száma) során a szlovákok aránya tovább emelkedett 55,9 %-ról 77,8 %-ra, a magyaroké pedig 42,5 %-ról 20,4 %-ra csökkent. A lakosság többsége (71,4 %) római katolikus vallású.

Történelem

1245-ben említik először, ekkor szerepel oklevélben egy Borsai Márton (Martinus de Borsa) nevű nemes. Évszázadokon keresztül a Borsai-család birtoka volt. A 19. század elején a Szüllő, Farkas és Pethő családok a birtokosai, a 20. század elején Gülcher Jakabnak volt itt nagyobb birtoka. Kis- és Nagyborsa a 19. század során olvadt egybe. A község 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Már a 20. század elején is élt itt szlovák kisebbség, a század második felében azonban a magyarok kisebbségbe kerültek és szlovák többségűvé vált.

Mai jelentősége

A községben két szlovák óvoda működik. Szent Rozáliának szentelt római katolikus temploma 1930-ban épült. A község határának jelentős részét újonnan épült golfpálya és lovaspóló-pálya foglalja el.