Miszlóka

Myslava
településrész
magyar lakosság 1910
32%
388
magyar lakosság 2011
1%
13
Népesség: 2 120
Terület: 7,01 km²
Tszf. magasság: 252 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04016
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kassai-hegyalja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Miszlóka a Kassai-hegyalja kistájon, a Miszla-patak (Myslavský potok) völgyében, 255 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 4,5 km-re nyugatra. Határa 234-382 méteres magasságban húzódik, 2010-ben területének 52,8 %-át (370 ha) erdő, 18,0 %-át (119 ha) pedig szántóföldek foglalták el. Nyugatról Baska és Alsótőkés községekkel, északról Kassa-Észak, keletről a KVP-lakótelep és Kassa-Nyugat, délről pedig Szentlőrincke, Peres és Luník IX. kassai városrészekkel határos. A Tarcai utca köti össze a városközponttal, a 3403-as út Baskán (3,5 km) keresztül Idabukóccal (5,5 km) és az R2-es gyorsforgalmi úttal (2,5 km), a 3404-es út pedig Alsótőkésen (5,5 km) át Felsőtőkéssel (8 km) köti össze. A településmag az 1960-as évektől kezdve az új városnegyedek létesítésével egybeépült Kassával, északnyugat felé pedig a Miszla-patak völgyében kiépült hétvégi házas övezet kapcsolja össze Alsótőkéssel. Belterülete a Miszla-patak völgyében elsősorban északnyugati irányban terjeszkedett 1950 után.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-II. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai járáshoz, 1960-1968 között a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között újra Magyarországhoz csatolták (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968 után határait jelentős mértékben átrajzolták: északon és délkeleten már korábban Kassa területéhez tartozó határrészeket, illetve Baska határának egy részét is Miszlókához csatolták, ugyanakkor elveszítette a mai KVP-lakótelep területét (ma külön városrész). Területe 1921-hez képest 8,3 %-kal gyarapodott (6,47 km²-ről 7,01 km²-re).

Népesség

Miszlókának 2011-ben 1997 lakosa volt, melynek túlnyomó többsége (93,2 %) szlovák nemzetiségű volt. Az eredetileg német lakosságú település lakosságának zöme a 19. századra szlovákká vált, 1880-ban lakosságának kilenctizede már szlovák anyanyelvű volt. A 20. század elején a magukat magyarnak vallók számának ugrásszerű megnövekedése (1910-ben 31,5 %) ideiglenesnek bizonyult; 1921-ben az első csehszlovák népszámlálás már csaknem kizárólag szlovák lakosságot (98,8 %) mutatott ki. Az 1880-1941 közötti időszakban lassú, de folyamatos gyarapodással népessége több mint másfélszeresére nőtt (1032 főről 1695 főre). 1941-1970 között további egyharmadával nőtt a lakosság száma, ezután azonban 1991-ig folyamatos csökkenéssel népessége 30 %-át elveszítette (2293 főről 1603-ra esett vissza). Az 1990-es évek stagnálása után a szuburbanizáció megindulásával 2001-2011 között már több mint egyötödével (1616 főről 1997-re) nőtt a lakosság száma és ez a folyamat 2011 után is folytatódott (2017-ben már 2257 lakosa volt a városrésznek). 1921-ben csaknem a teljes lakosság (98,9 %), 2011-ben mintegy háromnegyede (73,7 %) római katolikus vallású volt, ekkor a felekezeten kívüliek aránya 9,2 % volt. Külterületi lakott helyének, Mašának 2011-ben 35 lakosa volt. A ma is nagyrészt rurális jellegű városrész népsűrűsége 2011-ben a kassai átlag kevesebb, mint egyharmada (285 fő/km²) volt.

Történelem

A falu 1150 körül keletkezett, II. Géza uralkodása alatt behívott flamand telepesek alapították. Nevét a Miszla-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű, 1297-ben szerepelt először, a települést 1317-ben Újfalu (Vyfolu) vagy Németfalu (Nemutfolu, németül a 19. századig Deutschendorf) néven, 1382-ben pedig Myzla alakban említik írásos források. Temploma 1317-ben már létezett. 1395-ben két vízimalom is működött itt. A 14. század végéig a Vid-nemzetségbeli Chyrke-család birtoka volt. 1382-től a község földesura Kassa városa lett, egészen a 19. századig a város jobbágyfalva maradt. Lakói 1550 körül evangélikus hitre tértek. A 16-17. században jellemző foglalkozás volt a faluban a kassai piac számára folytatott kalácssütéssel. A 17. század közpén 59 gazda- és 34 zsellércsalád élt itt. 1703-ban említik először sörfőzdéjét, téglagyára 1707-től 1861-ig működött. 1715-ben 12 jobbágy- és 8 zsellérportát írtak itt össze. 1753-ban Kassa város nyomására lakosságának egy része rekatolizált, egy csoportja azonban Nyíregyházára menekült. 1771-ben összesen 72 porta volt a faluban. Katolikus egyházközsége 1788-ban alakult újjá. Első pecsétjét 1803-ból ismerjük. Temploma 1808-ban leégett, de még abban az évben újjáépítették. A 19. században Maša településrészen vaskohó, 1851-től pedig öntöde is működött (1870-ig). 1828-ban Miszlókának 119 háza és 911 lakosa volt. Fényes Elek 1851-ben megjelent monográfiájában pálinkafőzését és jellemző foglalkozásként a vászon-fehérítést és a közeli város számára végzett ruhamosást emeli ki. Német lakossága a század második felére teljesen elszlovákosodott, utolsó német anyanyelvű lakosa 1870-ben halt meg. 1880-ban 1032 lakosa volt, ekkor kisebb izraelita vallású közösség (36 fő) is élt itt. A 19. század végén lakói földműveléssel, bányászattal, fakitermeléssel és fuvarozással foglalkoztak, az asszonyok egy része a kassai dohánygyárban dolgozott illetve napszámba járt. 1894-ben csaknem az egész község leégett. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. januárjáig újra Magyarországhoz csatolták. 1941-ben 298 háza és 1695 lakosa volt. Mezőgazdasági szövetkezetét 1957-ben alapították, 1961-ben állami gazdasággá alakult. 1968-ban a községet Kassához csatolták. Határában az 1970-es évektől 2011-ig működött Kassa legnagyobb hulladéklerakója. Az 1980-as években a KVP lakótelep felépítésével Miszlóka teljesen egybeépült Kassával. A határában (főként annak északkeleti részén) található beépíthető szabad területek, a városközponthoz és az várost övező erdőkhöz való közelsége révén Miszlóka a Kassa-környéki szuburbanizáció egyik fő célpontja, a tervek szerint a közeli jövőben népességét többszörösére duzzasztják majd fel.

Mai jelentősége

A városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda és autista gyermekek számára létesült alapiskola és óvoda található. Szent Bertalannak szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A településen a népi építészet több emléke fennmaradt, nevezetes épülete még az egykori Lepesch-féle sörgyár a 19. századból.