Megyercs

Čalovec
község
magyar lakosság 1910
100%
990
magyar lakosság 2011
62%
743
Népesség: 1 171
Terület: 23,21 km²
Tszf. magasság: 108 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94602
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás kisközség

Komáromtól 15 km-re északnyugatra fekszik, az Alsó-Csallóközben. Területe hosszan elnyúlik északnyugati irányban. Közigazgatásilag nyugatról Nemesócsa és Ekel, délről Csallóközaranyos, keletről Keszegfalva határolja. Mellékutak kötik össze Keszegfalvával (5 km), Violín és Štúrová kolóniákon át Ekellel (9 km) és Csallóközaranyossal (6 km). 2003-ig vasúti összeköttetése is volt a Komárom - Gúta vasútvonalon (két megállóhelye is volt a vasútnak: Megyercsen és Violínban).

Közigazgatás

A Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. Közigazgatásilag hozzá tartozik a teljesen szlovák lakosságú Violín. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához (1938-1945 között visszacsatolták és a Komáromi járáshoz), Csehszlovákiához kerülve 1920 óta folyamatosan a változó kiterjedésű Komáromi járáshoz tartozott. Közigazgatási területe (23,21 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

Döntő többségében magyarok lakta település. Az 1920 előtt színmagyar lakosságú falu a 20-as években, Violínpuszta szlovák betelepítésével vált vegyes lakosságúvá (1921-ben már 28 % csehszlovák nemzetiségű). 2011-ben a szlovák nemzetiségűek a népesség 1/4-ét tették ki. Magyar lakosságának mintegy egyharmadát a második világháború utáni lakosságcsere során áttelepítették Magyarországra, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. A 20. század elején még túlnyomórészt református faluban 1921-re már a katolikusok már a népesség egyharmadát tették ki, napjainkra pedig már többen vannak a reformátusoknál.

Történelem

Ősi település. Elsőnek 1268-ból bír említéssel (Megerch), mint a komáromi vár tartozéka. 1387-ben Megyerk, 1422-ben Megyerch néven jegyezték fel. 1549-ben nyolc, 1556-ban kilenc, 1576-ban tíz adózó jobbágyportát említenek az adóösszeírások. 1592-ben 24 jobbágytelke volt. Ezután a Zichy család, részben pedig a Magyary család birtoka lett. Többször esett a török portyák áldozatául. A XVII. század elején a Demjén- és Dancsy családok a földesurak.. 1686-ban a Szabadhegyi család szerzett itt birtokot. 1690-ben 29 gazda és 3 nemes volt birtokos a községben. A környék egyik legnagyobb települése volt, bár többször sújtották járványok és természeti katasztrófák. Lakosai földművelésből, állattartásból és halászattól éltek.

Mai jelentősége

A szocializmus alatt állami gazdaság működött itt, melyet 1996-ban felszámoltak. 2003-ban vasúti összeköttetését is felszámolták a Komárom-Gúta vonalon. A Túzokos (Dropie) természetvédelmi terület egy része a falu kataszterébe tartozik. Termálvizes fürdője elsősorban helyi jelentőségű.