Medveshidegkút

Studená
község
magyar lakosság 1910
100%
445
magyar lakosság 2011
81%
227
Népesség: 275
Terület: 1,73 km²
Tszf. magasság: 261 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98034
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Medvesvidék, Ajnácskői-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Füleki járás kisközség

A község az Ajnácskői-hegység (Cseres-hegység) déli részén, a Gortva-patak völgyében, a Medvesalján fekszik, Fülektől 24 km-re délkeletre, Feledtől 28 km-re délre, Salgótarjántól 24 km-re északkeletre. A községen keresztülhalad az Almágyot (6 km) Cereddel (3,5 km) összekötő mellékút. Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Délnyugatról Tajti, nyugatról és északról Egyházasbást, keletről és délről Cered községekkel határos. Nyugati és északi határa Nógrád és Gömör-Kishont megyék történelmi határát alkotja. Keleti és déli határa államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához (1913-ig Füleki járásához) tartozott. Egyike volt a Medvesalja három Nógrádhoz tartozó falujának, a megye többi részéhez csak déli határszakaszán kapcsolódott. Csehszlovákiához csatolása után a Feledi járáshoz csatolták, 1951-1960 között a Füleki, 1960-tól pedig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Salgótarjáni járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének négyötödét (Felsőutaspuszta, Alsóutaspuszta, Messzelátópuszta) elveszítette, határa 9,63 km²-ről 1,85 km²-re csökkent (elcsatolt határrészei ma Ceredhez tartoznak). 1921/38-hoz képest területe további 6,9 %-al csökkent (1,85 km²-ről 1,73 km²-re), így ma a legkisebb területű a Rimaszombati járás 107 községe közül.

Népesség

1910-ben 445, 1921-ben 330, 1938-ban 363, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének egyötödét elveszítette, 1991-2011 között népessége viszonylag stabilan alakult. Lakosságának túlnyomó többsége (80,8 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 5,8 %-ról 13,2 %-ra nőtt 1991-2011 között. A lakosság 29,4 %-a a roma etnikumhoz tartozik. Lakossága csaknem kizárólag római katolikus vallású (91,5 %).

Történelem

A falu a 13. század második felében keletkezett Egyházasbást határában. 1304-ben „Hydegkwth” alakban említik először. A 14. században a Kacsics nemzetség birtoka. A 15. században Somoskő várának tartozéka, majd a 16. századtól több nemesi család birtoka volt. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. 1715-ben 6, 1720-ben 7 házat írtak itt össze. 1828-ban 39 házában 548 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településen született 1884-ben Mag János, aki részt vett a spanyol polgárháborúban, majd a második világháború alatt Franciaországban az ellenállás harcosa volt. Hivatalos nevét a Medvesaljára utaló Medves- előnévvel 1905-ben bővítették ki. 1920-ig Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. A trianoni határmegvonással területének négyötödét elveszítette. A település 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1946-47-ben magyar lakosságának nagy része a szomszédos Ceredre menekült. 1971-1990 között Egyházasbást közös nemzeti bizottsága irányította.

Mai jelentősége

A községnek temploma nincs, római katolikus kápolnája és annak fa harangtornya a 19. században épült. A Medvesalja népi kultúráját bemutató tájház 1980-ban nyílt meg. Hagyományőrző női kórus is működik itt.