Medve

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kulacs Ladislav
SZÖVETSÉG
268
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Brožová Helena
    SZÖVETSÉG
    215
    (21,1%)
    1. körzet
    Hölgye Ladislav
    SZÖVETSÉG
    213
    (20,9%)
    1. körzet
    Vígh Tibor
    SZÖVETSÉG
    205
    (20,12%)
    1. körzet
    Morvaová Virgínia
    SZÖVETSÉG
    203
    (19,92%)
    1. körzet
    Kulacs Imrich
    SZÖVETSÉG
    183
    (17,96%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
Medveďov
község
magyar lakosság 1910
100%
779
magyar lakosság 2021
81%
430
Népesség: 536
Terület: 10,39 km²
Tszf. magasság: 111 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93007
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Csilizköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Győr vármegye Tószigetcsilizközi járás kisközség

A község a Csilizközben, a Kisalföldön, a Csallóköz déli részén, a Duna bal partján fekszik, az országúti híd mellett, Győrtől 15 km-re északra, Nagymegyertől 12 km-re délnyugatra, Bőstől 14 km-re délkeletre. Nyugatról Szap és Csiliznyárad, északról Balony és Csilizradvány, keletről Kulcsod, délnyugatról pedig Győrzámoly és Nagybajcs községekkel határos. Délnyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között) a Duna alkotja. A 13-as főút köti össze Nagymegyerrel és az 1942-ben épült Duna-hídon át Győrrel (a magyarországi 14-es útban folytatódva), az 506-os út pedig Szapon (4,5 km) keresztül Bőssel teremt összeköttetést. Mellékút (5 km) köti össze Kulcsoddal is.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1920-1923 között a Komáromi, 1923-1949 között Dunaszerdahelyi járáshoz, majd 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott, annak megszüntetése után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe 1921 óta 12 %-kal gyarapodott (1921 - 9,25 km², 1939 - 9,85 km², 2011 10,39 km²), nagyrészt Nagybajcs Dunán túl eső határrészének Medvéhez csatolása révén.

Népesség

A község lakossága a huszadik század első felében viszonylag stabil volt, 1939-ben 730-an éltek itt. Az ezután következő 50 évre a lakosságszám csökkenése a jellemző, 1991-ben 1/5-ével csökkent népesség 590 fő volt. Azóta további, viszonylag mérsékelt népességcsökkenés (4,1 % 1991-2011 között) figyelhető még. Más csallóközi községekkel ellentétben, itt nem növekszik a szlovák nemzetiségűek aránya, az összlakosság mintegy 10 %-át alkotja. A népesség túlnyomó többsége római katolikus vallású (88 %).

Történelem

Első írásos említése szerint a pozsonyi várhoz tartozott, később a Héderváry családé lett. A szóbeszéd szerint régen, amikor kiöntött a Duna és az emberek csónakokban éltek, megláttak egy medvét úszni és utána mentek, hátha elvezeti őket valami szárazföldre. Ezért a letelepedési helyüket Medvének nevezték el. Hajdanán két falu helyezkedett el itt, a kiemelt jelentőségű révhelynél: Egyházasmedve (Nagymedve) a mai falu helyén, Kenderesmedve (Kismedve) pedig a Duna túlpartján, Szabadi (ma Vámosszabadi része) szomszédságában. A török időkben mindkét falu elpusztult, csak pákásztanyák maradtak a helyükön. Kenderesmedve nem épült újjá, a 18. században még számontartották szabad pusztaként. Egyházasmedve ősi katolikus temploma is ekkor tűnt el, ám a törökdúlás után ide németeket telepítettek, akik idővel beolvadtak a visszatérő magyar lakosságba. Tőlük származik Medve hagyományos német neve (Weißkirchen). A lassan újranépesülő falu a Héderváry-Viczay család hédervári uradalmához tartozott. 1781-ben a súlyos árvíz lerombolta a templomot és a paplakot, ami miatt megszűnt az önálló plébánia, és Medve Balony fiókközsége lett, 1855-ben az egész falu leégett, 1895-ben pedig ismét nagy árvíz pusztított. Ekkor keletkezett a ma már védett halastó Apáti-gödör. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban a falut, az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak. Az ősi révhelynél Trianonig, majd az 1938-as visszacsatolástól gőzkomp bonyolította az átkelő forgalmat. Magyarország 1942-re építette fel a Dunán átívelő hidat, amelyet a németek 1945-ben felrobbantottak, és csak 1973-ban állhatott újra forgalomba. 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került a falu, 1956-ban és kiváltképp az 1965-ös gátszakadás után újra az árvízzel kellett megküzdeniük a lakóinak. Medve 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és fogyatékos gyermekek otthona működik, az alapiskola 2008-ban megszűnt. Szent Annának szentelt római katolikus temploma 1860-ban épült.