Likér

Likier
magyar lakosság 1910
48%
481
magyar lakosság 1921
19%
168
Tszf. magasság: 389 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98101
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Vepor-hegység - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Ratkói-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Likér a Rima-folyó völgyében, a Vepori-hegységhez tartozó Szinyec-hegy (Sinec, 917 m) keleti lábánál, 286 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyustya központjától 2 km-re délre, Rimaszombattól 23 km-re, Rimabrézótól pedig 3 km-re északra. Érinti a 72-es főút Rimaszombat és Nyustya közötti szakasza, illetve a Rima-völgyi (Rimaszombat-Tiszolc) vasútvonal (megállóhely). Közvetlen északi szomszédságában található a nyustyai vegyiüzem (az egykori kohászati üzem helyén), vele szemben pedig a 19. század végén létesült munkástelep (Dolná Kolónia) és a nyustyai városi kórház.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Nyustya egyik városrésze. 1920-ig kisközségként Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásához (1802-ig Hont vármegye Kishonti kerületéhez) tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Rimaszombati, 1949-1960 között pedig a Nyustyai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Garammenti megye, Nyustyai járás). Kataszterét (1921-ben 9,37 km²) 1960 után beolvasztották Nyustyáéba.

Népesség

Likér településrésznek 2011-ben 150 lakosa volt, itt élt a város népességének 1,9 százaléka. Ez a szám nem foglalja magába a régi Likér község részét alkotó, a falutól elkülönülő Kolóniát (ma Dolná Kolónia), az egykori vasgyár mellett a 19. század végén épült munkásnegyedet, mely az 1960-ban megszűnt község népességének zömét adta. 1880-ban Likérnek 273, a Kolónia felépülése után, 1910-ben azonban már 1004 lakosa volt. Az eredetileg zömében szlovákok lakta településen a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 4,0 % volt, mely 1910-ra 47,9 %-ra nőtt, 1921-re azonban kevesebb, mint a felére, 19,1 %-ra esett vissza. A vasgyár leállításával a község népessége is visszaesett; míg 1921-ben 879, 1930-ban már csak 746 lakosa volt, ez 1940-re 866-ra, 1948-ra pedig 907-re nőtt. Az 1880-ban még 88,8 %-ban evangélikus lakosságú településen 1921-ben 49,0 %-a volt az evangélikusok és 47,6 %-a római katolikusok aránya.

Történelem

A település első írásos említése 1438-ból származik, ekkor az ajnácskői vár tartozéka volt Likérfalva (Lykerfalua) néven. Neve német személynévi eredetű, a „Licker” (mihaszna, naplopó) ragadványnévből. A 16. században sokat szenvedett az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti trónharcokban, a murányi várúr, Basó Mátyás több ízben elpusztította. A 18. században határában vashámor működött. 1802-ig Hont vármegye Kishonti kerületéhez tartozott, melyet ekkor egyesítettek Gömör vármegyével. Ekkor a Kubinyi és a báró Luzsénszky családok voltak a birtokosai. 1828-ban 25 háza és 279 lakosa volt. 1874-ben átadták a Rima-völgyi (Feled-Rimaszombat-Tiszolc) vasútvonalat, melynek egyik megállóhelye Nyustya-Likér lett. A település gyors fejlődését elősegítette a Rima-Murány-Salgótarjáni Vasmű Rt. 1885-ben létrehozott új vaskohója, mely Nyustya és Likér között létesült, akárcsak a munkások számára épült lakótelep (Kolónia). Az ércet 13 km hosszú csillepályán szállították az üzembe, mely 1891-ben 50 ezer mázsa (pár évvel később már 380 ezer mázsa) nyersvasat termelt, ekkor 80 munkása volt, de számuk később ugrásszerűen nőtt, akárcsak a község lakosságszáma, mely 1880-1910 között több mint háromszorosára ugrott (273 főről 1004-re). A gyártelepen ipartanonciskola is működött. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Az 1920-as években a kohászati üzemet bezárták, helyén a második világháború után favegyészeti üzem létesült. 1921-ben 879, 1930-ban 746 lakosa volt. 1939. márciusától 1945. januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején tábori kórház működött itt. 1948-ban Likérnek 907 lakosa volt. 1960-ban a községet Nyustyához csatolták, melynek új neve (Hnúšťa-Likier) 1971-ig még őrizte Likér nevét.

Mai jelentősége

Evangélikus temploma neoklasszicista stílusban épült 1875-ben.