Lice

Licince
község
magyar lakosság 1910
98%
643
magyar lakosság 2011
30%
214
Népesség: 765
Terület: 18,28 km²
Tszf. magasság: 210 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04914
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Jolsvai-karszt 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Nagyrőcei járás kisközség

A község a Murány-völgyében, a Murány jobb partján, a Licei-dombság keleti lábánál fekszik, az 532-es (Bejét Jolsvával összekötő) út és a Pelsőc-Murány vasútvonal (megállóhely, 2011 óta nincs forgalom) mentén, Tornaljától 16 km-re északra, Jolsvától 11 km-re délre, Nagyrőcétől 23 km-re délkeletre. A falutól keletre a Jolsvai-karszt déli része húzódik. Mellékút köti össze Gicével (3 km) és Özörénnyel (7,5 km). Határának valamivel több mint felét erdő borítja. Délről Gömörfalva, nyugatról Lévárt és Deresk, északról Süvete és Gice, keletről Melléte és Özörény községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, 1960-1996 között a Rozsnyói járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (18,28 km²) 1910-38-hoz képest (18,30 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

1910-ben 655, 1921-ben 650, 1938-ban pedig 575, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét 2001-ig megőrizte. 1991-2011 között népessége negyedével nőtt (558 főről 705-re). Lakosságának túlnyomó többsége ma már a roma etnikumhoz tartozik (69,4 %). Az ezredforduló után szlovák nyelvterületről (Poprádról) ide költöző romák magas számával és a nemzetiségi bevallás megváltozásával függ össze, hogy az 1991-ben még a lakosság (75,6 %) háromnegyedét alkotó magyar nemzetiségűek aránya 2001-2011 között 58 %-ról 30,4 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 36,1 %-ról 61,1 %-ra nőtt. 2011-ben a lakosság 7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ennek ellenére a többség (61,1 %) továbbra is magyar anyanyelvű. A lakosság túlnyomó többsége (87 %) római katolikus vallású.

Történelem

A település a 12. században jött létre. 1243-ban "Lincha" néven említik először, amikor IV. Béla a Bebek családnak adta, mely egészen 1566-ig volt birtokos itt. Korábban királyi birtokként Gömör várának tartozéka volt. 1318-ban "Lynce", 1320-ban "Lyuche", illetve "Luce", 1427-ben "Lyche", 1572-ben "Licince", 1590-ben Linzinche alakban említik az írott forrásokban. Határában a Liponok-völgy a 13. század végén létrejött, de alig fél évszázad múlva már elnéptelenedett Lipovnik (Lyponuk) falu emlékét őrzi. Licének 1427-ben 37 telke volt. Fejlődését elősegítették a határában feltárt vasbányák, a fazekasság alapanyagául szolgáló agyag és az, hogy fontos kereskedelmi útvonalon feküdt. A sorozatos török támadások és a kettős adózással történő sanyargatás (a töröknek és Szendrő várának egyaránt adózott) miatt a 16. század végére csaknem elnéptelenedett. A 17. században Wesselényi Ferenc birtoka lett. Eredeti magyar lakossága mellé a 17-18. században szlovákok települtek, de magyar többségét mindig megőrize. 1773-ban 44 paraszt és 11 zsellér lakta. 1828-ban 120 házában 833 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, szénégetéssel, fazekassággal, fuvarozással foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei (korábban Tornaljai) járásához tartozott. A vasércbányászat Lice határában egészen a 20. század első feléig folytatódott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. A korábban itt működő állami gazdaság a rendszerváltás után megszűnt.1961 után a Murány völgyébe tervezett víztároló miatt a faluban építkezési tilalom volt, mely hátrányosan befolyásolta a falu fejlődését (a víztároló megépítésének tervét csak az 1990-es években adták fel). A 21. század elejére lakossága nagyrészt kicserélődött és roma többségű községgé vált. 2011-ben megszüntették a vasúti forgalmat a Pelsőc-Murány vonalon.

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült klasszicista stílsuban. Két, késő barokk stílusú, 18. századi kastély is található a faluban (Heinzelmann-kastély, Czékus-kastély).