Leléd

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Dajcs Richard
SZÖVETSÉG
119
(54,34%)
Mezei Alexander
független
90
(41,1%)
Lukovics Tamás
független
10
(4,57%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Ďurkovič Zoltán
    független
    126
    (14,35%)
    1. körzet
    Kégli Patrik
    SZÖVETSÉG
    117
    (13,33%)
    1. körzet
    Káposzta Kristián
    SZÖVETSÉG
    102
    (11,62%)
    1. körzet
    Vavrík Vojtech
    független
    96
    (10,93%)
    1. körzet
    Sliva Attila
    független
    79
    (9%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Horváthová Monika
    SZÖVETSÉG
    76
    (8,66%)
    1. körzet
    Hendrich Jozef
    SZÖVETSÉG
    72
    (8,2%)
    1. körzet
    Komló Bence
    SZÖVETSÉG
    62
    (7,06%)
    1. körzet
    Muszka Peter
    független
    53
    (6,04%)
    1. körzet
    Patyi František
    független
    52
    (5,92%)
    1. körzet
    Kovács Ernest
    SMER - SD
    43
    (4,9%)
Leľa
község
magyar lakosság 1910
99%
549
magyar lakosság 2021
82%
252
Népesség: 310
Terület: 8,24 km²
Tszf. magasság: 127 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94365
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság - Kisalföld, Honti-medence, Alsó-Ipolymente - Északnyugati-Kárpátok, Börzsönyvidék , Helembai-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Szobi járás kisközség

A község a Helembai-hegység északi lejtőin, az Ipoly jobb partjának közelében, az Alsó-Ipolymente völgyében, illetve az Ipolymenti-hátság dombvidékén fekszik, Párkánytól 11 km-re északkeletre. Zsákfalunak számít, az 564-es (Párkány-Deménd) úttal mellékút köti össze a szomszédos Bajtán (2 km) keresztül, a közeli Szalkára (3 km) mezőgazdasági út vezet. Északnyugatról Ipolyszalka, nyugatról Bajta, délkeletről Helemba, keletről pedig Letkés községekkel határos. Keleti határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között és az Ipoly korábbi medrét követi, mely több helyen eltér a mai folyásiránytól. Területének mintegy felét erdő borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Szobi járásához (1886-ig a Szalkai járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1938-1940 között Bars-Hont vármegye Szobi járásához, majd 1940-től Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott). A trianoni határ megvonásával területe 19 hektárral (8,42 km²-ről 8,23 km²-re) csökkent, azóta lényegében változatlan.

Népesség

A 18. században betelepített szlovák lakosai a 19. századra magyarrá váltak. 1910-ben 553, 1921-ben 627, 1939-ben pedig 575, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népessége 30,4 %-át elveszítette (575 főről 400-ra csökkent), majd 1991-2011 között további 6,2 %-os csökkenés (375 főre) figyelhető meg. A lakosság túlnyomó többsége (81,9 %) ma is magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (85,1 %), a szlovákok aránya 1991-2011 között csak csekély mértékben nőtt (9,3 %-ról 12,8 %-ra).

Történelem

Már a honfoglalás korában lakott, s hasonlóan a régió több településéhez, ez is az esztergomi érsekség ősi birtokállományához tartozott. Nevével először 1262-ben kelt oklevélben találkozunk. A helység „Széles földek a vár alatt" nevű dűlője érdekes történelmi nevezetességű eseményre utalhat. A török korban Leléd is elpusztult, lakossága helyére ekkor szlovákokat telepítettek, akik az idők során teljesen elmagyarosodtak. Mind a 18., mind a további századokban is főként mezőgazdasággal, ezen belül is szőlőtermesztéssel foglalkoztak lakosai. 1715-ben malom és 20 adózó volt a településen. 1828-ban 74 házában 447 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott, s 1938–45 között újra Magyarországhoz része volt. A második világháborúban, hasonlóan a környező településekhez, Leléd is komoly károkat szenvedett. A környékbeli falvakhoz hasonlóan itt is évszázados múltra tekint vissza a szőlőművelés, mára azonban a földek nagy részét felhagyták. Határában egykor malom is állt.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és szociális otthon ("Ipoly") működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt katolikus temploma 1752–74 között barokk stílusban épült. Határának egy része az 1966-ban létrehozott Kovácspataki-dombok természetvédelmi területhez tartozik.