Ladamóc

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Pásztor Attila
független
144
(92,9%)
Pál Ladislav
független
11
(7,1%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Garanyi Marián
    független
    125
    (18,33%)
    1. körzet
    Palcu Alexander
    független
    105
    (15,4%)
    1. körzet
    Bodnár Juraj
    SZÖVETSÉG
    104
    (15,25%)
    1. körzet
    Kozma Ladislav
    független
    84
    (12,32%)
    1. körzet
    Varga Tibor
    független
    62
    (9,09%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Varga Viktória
    független
    61
    (8,94%)
    1. körzet
    Pósová Silvia
    SZÖVETSÉG
    50
    (7,33%)
    1. körzet
    Erdélyi Török Melinda
    Magyar Fórum
    46
    (6,74%)
    1. körzet
    Szabó Tomáš
    KDH
    45
    (6,6%)
Ladmovce
község
magyar lakosság 1910
99%
711
magyar lakosság 2021
71%
217
Népesség: 321
Terület: 11,32 km²
Tszf. magasság: 106 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07634
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Zempléni-rögök 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség

A község a Bodrog jobb partján, a Zempléni-szigethegység keleti lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 11 km-re keletre, Királyhelmectől 25 km-re nyugatra, Tőketerebestől 31 km-re délre. Áthalad rajta a Szőlőskét (3,5 km) Zemplénen (4 km) keresztül Cékével (11 km) összekötő mellékút. Határának mintegy fele mezőgazdaságilag művelt terület, legészakabbi részét (Hosszú-hegy, Zsiró-hegy) erdő borítja, de nagy területet foglalnak el a külszíni mészkőfejtések is a Somos-tetőn és a Bába-hegyen. Nyugatról Szőlőske, északnyugatról (rövid szakaszon) Céke, északról Zemplén, keletről Szomotor, délről pedig Bodrogszerdahely községekkel határos. Déli és keleti határát a Bodrog és a Holt-Bodrog, keleti hatátát a Szőlőgödör-patak, nyugati határát a Csurgó-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (11,33 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 718, 1921-ben 688, 1938-ban 879, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének több mint felét elveszítette, majd 1991-2011 között további 18,4 %-al csökkent népességszáma (413 főről 337-re). Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, 2011-ben a lakosság 88,1 %a volt magyar, 10,7 %-a pedig szlovák nemzetiségű. A lakosság túlnyomó többsége (70,6 %) református vallású, a római katolikusok aránya 17,5 %. 1944-ig népes izraelita közösség élt a községben, 1921-ben az összlakosság 16,7 %-át, 1938-ban 12,7 %-át alkották.

Történelem

1298-ban "Ladamach" alakban említik először. Ez a középkori település nem a mai helyén, hanem attól 2 km-re feküdt és eredetileg mészégetők faluja volt. Neve "Ladmocz" alakban, a pápai tizedszedők 1332 és 1337 között készült jegyzékében is szerepel. 1583-ban birtokosa az Ibrányi család, melynek udvarháza állt itt. A 18. században az Almássy család birtoka. 1715-ben 7 lakatlan és 7 lakott háza volt. 1787-ben 75 házában 464 lakos élt. 1828-ban 71 háza volt 527 lakossal, akik mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A faluban a mészégetés mellett nagy hagyományai vannak a borászatnak és a kőfejtésnek is. A község a 19. század első felében fokozatosan elköltözött a magasabban fekvő részekre, mivel az áradások már korábban is károsították. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban 112 fő) koncentrációs táborba hurcolták. Az 1980-as években határában teherkikötőt alakítottak ki. Napjainkban elöregedő, gyorsan csökkenő népességű település.

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola található. Határában mészkőbányák találhatóak. Református temploma 1826 és 1835 között épült klasszicista stílusban. Határában található a Kasvár Természetvédelmi Terület, melyet mészkedvelő növényvilága miatt 1953-ban 55 ha-on nyilvánítottak védetté.