Kural

Kuraľany
község
magyar lakosság 1910
13%
105
magyar lakosság 2011
2%
13
Népesség: 520
Terület: 10,69 km²
Tszf. magasság: 159 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93564
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás nagyközség

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti előterében, enyhén dombos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt vidéken, a Kétyi-víz mentén, Párkánytól 27 km-re északnyugatra, Nagysallótól 15, Lévától pedig 35 km-re délre. A Farnadot (3,5 km) Bénnyel (10 km) összekötő mellékút áthalad a községen, mellékút köti össze Nagyölveddel (3,5 km) és Nyírágóval (6,5 km). Délnyugatról Nagyölved, délkeletről Érsekkéty, északkeletről Nyírágó, északnyugatról pedig Farnad községekkel határos, határa legkeletebbi pontjánál Lekér kataszterével egy pontban érintkezik. Északkeleti határa Esztergom és Bars megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás), ekkor nagyközségi rangját elveszítette. Területe (10,69 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A 17. században szlovákokkal betelepített község etnikai arculatát azóta is megőrizte, ma szlovák nyelvi szigetet alkot a magyar nyelvterületbe ékelődve. 1910-ben 803, 1921-ben 869, 1938-ban 904, csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben a lakosság 13,1, 1921-ben pedig 6,0 %-a még magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Népességének maximumát 1961-ben érte el (920 fő), 1991-ig népességének több mint egynegyedét (26,7 %) elveszítette, majd 1991-2011 között további egyötödét (20,6 %, népessége 674 főről 535-re csökkent). A lakosság túlnyomó többsége (89,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

1223-ból származó első okleveles említésében bizonyos Mochow fia, Csépány szerepel, aki Kurol községből való. 1256-ban a Kurali nemes család birtoka. 1308-ban Kurul, illetve Kural alakban jelenik meg. 1338-ban Kurali Bakó Farnadi Petőnek zálogosít el itteni birtokából, Kurali Mátyástól pedig 1330—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek vesz zálogba földeket. 1384-ben Kyskural néven szerepel, 1424-ben Széchenyi László de genere Kathyz a földesura, de 1437-ben már elcseréli Kereszturért az esztergomi érsekkel. Innentől lényegében a 20. század elejéig érsekségi uradalom. A 16. században a török időkben teljesen elpusztult. 1612-ben Paluska György itteni birtokára Nagytapolcsány és Kinorány vidékéről szlovák földműveseket telepített, akik zsellérekként dolgoztak a birtokon. Lakói 1700 és 1725 között évi 200 arany járadékért megváltották magukat a robot alól. Főként a mezőgazdaságból éltek, de a kiváló termőtalaj bőségesen biztosította a megélhetést és a falu fejlődését. 1715-ben 28, 1720-ban 17 ház állt a faluban. 1787-ben 37 házában 469 lakos élt. 1828-ban 52 háza volt 519 lakossal. Templomát a 18. század elején Keresztély Ágost hercegprímás építtette. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra visszakerült Magyarországhoz. 1976-ban szövetkezetét egyesítették Érsekkétyével és Nyírágóval, központi szövetkezeti községgé vált.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Az Úr Színeváltozásának szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban.