Komáromszentpéter

Svätý Peter
község
magyar lakosság 1910
97%
2 881
magyar lakosság 2011
68%
1 870
Népesség: 2 740
Terület: 34,33 km²
Tszf. magasság: 138 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94657
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a Dzsinzsa-patak mentén, az Érsekújvári-sík és a Garammenti-hátság határán. Közigazgatási területe 34,33 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a mátyusföldi síkságon át egészen az Öreg-Nyitráig. Délről Komárom, Hetény, Izsa és Marcelháza, keletről Újpuszta és Madar, északról Perbete, Újgyalla és Ógyalla határolja. A Marcelházi utca nyugati oldalának házsora, kataszterileg Hetényhez, közigazgatásilag Szentpéterhez tartozik. Az 589-es országút köti össze Komárommal és Perbetén (8 km) keresztül Koltával (24 km). Mellékutak kötik össze Ógyallával (8 km) és Újpusztán keresztül Madarral (9 km).

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve az Ógyallai járáshoz tartozik egészen 1960-ig, ekkor a Komáromi járáshoz csatolják. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1921-ben még 49 km²-es területe 1945 után 30 %-kal csökkent, amikor Gyulamajort és Várföldpusztát Komáromhoz csatolták. 1961-ben hivatalos szlovák nevét Svätý Peterről Dolný Peterre változtatták, 1990-ben állították vissza a korábbi nevet.

Népesség

Lakosainak már csak kétharmada magyar anyanyelvű, a magyarok aránya csökken (1921-ben 95 %, 1991-ben még 75 %), a szlovákoké növekszik. Túlnyomórészt római katolikus vallású község. 1939-ben még a lakosság egyharmada református vallású volt, 2011-ben már csak egytizede.

Történelem

Keletkezését és történelmét mély homály fedi, 1332-ben említik először. A török alatt megsemmisült s az 1576-iki összeírás csak 9 lakható házat jegyez fel a községből. A török kitakarodása után újra népesítik s később részben Zrínyi Miklós grófnak birtoka. A Zrínyieké marad a szentpéteri birtok egészen 1914-ig. A költő-hadvezér itt szép udvarházat emeltetett s a nagysallói csata után itt vett szállást Klapka és Damjanich. A Zichy-kastélyt egy időben vármegyeházaként, majd 1849-ben kórházként hasznosították. 1926-ban malom épült a községben. A második világháború után a község lakosságának mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákokat telepítettek. 2010 júniusában a Dzsinzsa-patak áradása súlyos károkat okozott a községben.

Mai jelentősége

A falu híres szőlőtermesztéséről és bortermeléséről. Gótikus alapokon álló barokk stílusú római katolikus (Szt. Márton-) temploma 1730-ban, klasszicista stílusú református temploma 1784-ben, evangélikus temploma 1956-ban, a Zichy-kastély a 18. század épült, parkja védett. Határában több honfoglalás kori és egy 10–11. századi 107 síros magyar köznépi temetőt tártak fel. Alapiskolája a Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda 2003-ban vette fel Kossányi József nevét.