Kiskövesd

Malý Kamenec
község
magyar lakosság 1910
99%
592
magyar lakosság 2011
92%
421
Népesség: 441
Terület: 5,64 km²
Tszf. magasság: 98 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07636
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Bodrogközi járás kisközség

A község a Bodrogköz nyugati részén, a Tarbucka (a Felső-bodrogközi szigethegyek egyike, 278 m) déli lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 15 km-re délkeletre, Királyhelmectől 20 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Bodrogszerdahelyt (4,5 km) Nagykövesddel (2 km) összekötő országút. Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Bodrogszerdahely, keletről Nagykövesd, délről Karcsa községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor határának 15,7 %-át elveszítette, területe ezzel 6,69 km²-ről 5,67 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 601, 1921-ben 619, 1938-ban pedig 669, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét (2011-ben 91,5 %) napjainkig megőrizte, bár a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között megduplázódott (3,6%-ról 7 %-ra emelkedett). Az 1991-2011 közötti időszakban népessége 13 %-al csökkent (529 főről 460-ra). A lakosság 80,4 %-a református, 13,0 %-a pedig római katolikus vallású. 1944-ig számottevő izraelita vallású lakossága is volt a községnek (1938-ban a lakosság 7 %-át alkották).

Történelem

A települést az 1332 és 1337 közötti pápai tizedjegyzékben említik először. A szomszédos Nagykövesd váruradalmához tartozott. 1358-ban a várral együtt a Szerdahelyi család birtoka, ekkor "Kyused" néven említik. 1438-ban "Kyskewesd" alakban szerepel. A 15. században a Soós és Csire családok a tulajdonosok. A 16. században a Csebi Pogány, a Serédy és a Sándorffy családé. Ezt követően is több család osztozott a falu birtokán. A 17. században a Péchy, Csapy, Bocskay és Soós családok tulajdona. A 18. – 19. században a Sennyey, Klobusitzky, Vécsey, Fischer, Szirmay, Bereznay, Revitzky és Jászay családoké. A 20. század elején két jelentősebb kastély állt a településen (Nyevitzky- és Fischer-kastély). 1557-ben 6 portája volt. 1715-ben malma, 20 lakatlan és 5 lakott háza állt. 1787-ben 47 házában 309 lakos élt. 1828-ban 76 háza és 569 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szövéssel foglalkoztak. 1880 és 1900 között sok lakója kivándorolt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1948-ban a Malý Kamenec hivatalos nevet kapta. Mezőgazdasági szövetkezete 1952-ben alakult.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található, határában napkollektoros erőmű működik. Református temploma 1903-ban épült neoklasszicista stílusban. A faluban hagyományőrző csoport (Kökörcsin) működik. Tájházában állandó néprajzi kiállítás látható.