Kassaújfalu

Košická Nová Ves
településrész
magyar lakosság 1910
4%
43
magyar lakosság 2011
2%
41
Népesség: 2 663
Terület: 5,76 km²
Tszf. magasság: 313 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04014
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Tarca-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Kassaújfalu az Alsó-Tarca-dombság délnyugati részén fekszik, 296 méteres tengerszint feletti magasságban, a 19-es (Kassát Gálszécsen át Nagymihállyal összekötő, korábban 50-es számú) főút mentén, Kassa központjától 5 km-re keletre. A régi kassa-ungvári országút a Hernádot elhagyva a Szoros nevű kaptatón több mint száz métert emelkedik, majd leereszkedik a Tarca völgyébe, ennek az emelkedőnek a legmagasabb pontjánál helyezkedik el Kassaújfalu. A település történelmi magja az úttól délre fekszik (eredetileg orsós utcájú szalagtelkes falu), az út északi oldalán található településrész a 20. század második felében jött létre. Az 1970-es években nyugati szomszédságában létrehozott Dargói Hősök-lakótelep révén egybeépült Kassával. Kassaújfalu ma is családi házas beépítésű városrész, de nagy területet foglal el a hétvégi házas beépítés is (az egykori Kenderes és Szőlők dűlőkben). Határa 220-355 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 2010-ben területének 32,6 %-át (188 ha) szántó, 31,9 %-át (184 ha) pedig erdő foglalta el, a beépített területek aránya 16,3 % (94 ha) volt. Északról és nyugatról a Dargói Hősök-lakótelep, délnyugatról Szilvásapáti, délről pedig Abaszéplak kassai városrészekkel, keletről Kassaolcsvár és Izdobabeszter községekkel határos. Északi és nyugati határának egy részét a 19-es főút vonala alkotja. Ez az út köti össze Kassa központjával és Kassaolcsvárral (4,5 km); a Pálhegynél elágazó 3410-es út Izdobabeszterrel (6 km) teremt összeköttetést.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze; a Dargói Hősök-lakóteleppel együtt 1996 óta alkotja a Kassa-III. járást. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968 után területének 43,3 %-át elveszítette (1910/21-hez képest 10,16 km²-ről 5,76 km²-re csökkent). Határának északi részét a Dargói Hősök-lakótelep városrészhez csatolták át, kisebb határrészei Benyék, Rás, Kassaolcsvár és Izdobabeszter községekhez kerültek, délnyugaton a Pálhegyet pedig Szilvásújfaluhoz csatolták.

Népesség

2011-ben Kassaújfalunak 2571 lakosa volt, a lakosság 81,8 %-a vallotta magát szlovák, 7,5 %-a pedig roma nemzetiségűnek, 7,7 % nem nyilatkozott nemzetiségéről. A település már a 19. században is túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar nemzetiségűek aránya 1910-ben is csak 3,5 % volt. 2011-ben a lakosság 1,6 %-a (41 fő) vallotta magát magyarnak. Népessége 1910-1970 között több mint másfélszeresére nőtt (1215 főről 1930 főre), majd az 1970-es évek stagnálását követően 1980-1991 között már 3,3 %-os csökkenés figyelhető meg (1952 főről 1887-re). A rendszerváltást követően mérsékelt ütemű, de folyamatos növekedés jellemzi a városrészt (2001-ben 2259, 2017-ben 2691 lakossal), összességében 1991-2017 között 42,6 %-kal nőtt népessége. 1921-ben még csaknem teljes lakossága (96,5 %) római katolikus vallású volt, 2011-ben a római katolikusok a lakosság 60,0 %-át, az evangélikusok 4,0 %-át, a görög katolikusok 3,9 %-át, a felekezeten kívüliek pedig 10,0 %-át alkották. Népsűrűsége 2011-ben a kassai átlag kevesebb, mint fele, 446 fő/km² volt.

Történelem

Első írásos említése során 1297-ben már mai nevén, Cassa Uj Falu formában szerepelt. Nevét az magyarázza, hogy eredetileg Kassa határában alapított új település volt. Már a középkorban templomos falu volt, Szent László tiszteletére szentelt temploma 1300-ban már létezett. 1317-ben latin formában, mint Nova Villa falut említik, ekkor plébániáját és Miklós nevű papját is említik. A 15. században németeket telepítettek le a faluban. 1427-ben húsz portája volt. Kassaújfalu egyike volt a város jobbágyfalvainak, birtokosa egészen 1848-ig Kassa városa volt. Lakóinak hagyományos foglalkozása volt a mészárosmesterség, egész Kassát ők látták el sonkával (a „kassai sonka” készítése a 20. század közepéig itt folyt). A 16. században már jelentős szőlőtermesztés is folyt itt. Templomát 1510-ben újították fel. Lakói 1550-ben evangélikus hitre tértek. 1552-ben 12 portája volt. 1612-ben az egész falu leégett. A 17. század közepén 59 lakott és 29 puszta telke volt. A 18. század elején a Rákóczi-szabadságharc pusztításai és a pestis miatt a falu lakossága csaknem teljesen kipusztult, 1715-re alig 4 jobbágy és 1 zsellérporta maradt a faluban. Katolikus egyházközségét 1752-ben alapították újjá, lakossága ekkoriban rekatolizált. 1762-ben 18 gazda és 17 zsellérporta volt a faluban. Templomát 1771-ben Esterházy Károly egri püspök építtette újjá. Első pecsétjét 1784-ből ismerjük. 1787-ben 485 lakosa, 1828-ban már 111 háza és 684 lakosa volt. A 19. század derekán 855 lakosa volt, ekkor még számottevő volt szőlőtermesztése is. 1896-ban 152 háza és 1160, szlovák nemzetiségű lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (főként sertéstenyésztéssel), fakitermeléssel és Kassában végzett bérmunkákkal foglalkoztak. A 20. század elején három iskola is működött a községben, 1902-ben óvodát is építették. 1906-ban keresztény munkásegylet és dalárda létesült Kassaújfalun. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Az első köztársaság idején a keresztényszocialista párt volt a legerősebb politikai erő a községben. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszakerült Magyarországhoz, ebben az időszakban határközséggé vált, a tőle északkeletre fekvő Benyék, Rás és Felsőolcsvár községek már Szlovákiához tartoztak. 1941-ben 216 háza és 1472 lakosa volt. 1950 után a hagyományos húsfeldolgozás csaknem teljesen megszűnt. 1952-ben megalakult mezőgazdasági szövetkezete 1961-ben állami gazdasággá alakult. 1968. augusztus 1.-jén hat másik községgel együtt Kassához csatolták. Határait később nagymértékben átszabták, határának teljes (erdőborította) északi részét elveszítette, a Bükkös alja dűlő Ráshoz, a Berek alatt és Giradi dűlők Kassaolcsvárhoz, a Rákhegy pedig Izdobabeszterhez került. Az 1970-es években közvetlen nyugati szomszédságában felépült a Dargói Hősök-lakótelep. Az egykori szőlők helyén hétvégi házas övezet jött létre, a Gálszécsi úttól északra pedig új családi házas lakóövezet. 2015 után Kassaújfalun is megkezdődött az új építésű lakónegyedek létrehozása, elsőként a Kert alja dűlőn létesült a Zelená stráň-negyed. A tervek szerint további lakóparképítéssel a városrész népességét a következő évtizedekben többszörösére növelik majd.

Mai jelentősége

A városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda és gyermekotthon működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült kora gótikus stílusban, a 18. században újjáépítették, mai alakját 1925-ös átalakításakor nyerte el.