Kalonda

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Papp Réka
független
61
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Osaďan Zsolt
    SMS
    55
    (20,3%)
    1. körzet
    Ceman Peter
    SMER - SD
    54
    (19,93%)
    1. körzet
    Cako Miroslav
    SME RODINA
    49
    (18,08%)
    1. körzet
    Teleková Mária
    SZÖVETSÉG
    47
    (17,34%)
    1. körzet
    Štefáková Erika
    Hlas-SD
    44
    (16,24%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Šimonová Miroslava
    ĽSNS
    22
    (8,12%)
Kalonda
község
magyar lakosság 1910
92%
305
magyar lakosság 2021
53%
105
Népesség: 209
Terület: 8,82 km²
Tszf. magasság: 168 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98531
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence - Északnyugati-Kárpátok, Cserhátvidék, Karancsvidék 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Losonci járás kisközség

A község a Losonci-medence déli részén, a Karancsvidék vulkanikus hegységének nyugati lábánál fekszik, a Losonc-Nagykürtös vasútvonal mellett (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs), Losonctól 9 km-re délre, Szécsénytől 28 km-re északra. Áthalad rajta a Losoncot a magyar határral összekötő 594-es út, mely a határon túl (2205-ös út) Ipolytarnócon (3 km) és Litkén (7 km) át Szécsény felé teremt összeköttetést. Nyugatról Vilke, északnyugatról Panyidaróc, keletről Rapp és Mucsény, délről pedig Ipolytarnóc községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (8,82 km²) az elmúlt száz év során csak kismértékben változott (1920-hoz képest 2 hektárral gyarapodott).

Népesség

1910-ben 330, 1921-ben 358, 1938-ban pedig 269, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt (a szlovákok aránya 1921-ben 15,9 % volt). 1921-1938 között az új országhatár megvonásával periférikus helyzetbe került község lakosságának egynegyedét elveszítette. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették. Magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 53,7 %), 1991-2011 között ugyanakkor kismértékű népességcsökkenés (238 főről 216 főre) mellett az asszimiláció révén a szlovákok aránya 22,3 %-ról 36,1 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége (78,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az első írásos emlék 1238-ból származik. Ezek a feljegyzések említik több régi városrész neveit, mint például: Alkalonda, Felkalonda, Középkalonda, Egyházaskalonda, ill. Bikk és Bujár puszta. Az első római katolikus templomába Kalonda Györgyöt ( Kalonda település létrehozóját ) temették el. Az ő halála után semmiféle iratot a családról nem ismerünk. Feltehetőleg a török hódoltság alatt Kalonda az Erdélyiek uralma alá tartozott. 1834-ben Sarudi Battik Ferenc nevéhez fűződik a kalondai kastély felépítése, ill. 1835 és1840 közt a malom létrehozása. Később a Battik család Losoncra költözött és a kastélyt Szígyártó Sámuel vette meg. 1896-ban a Balassagyarmat-Losonc vasútvonal megépítésével forgalmi jelentősége megnőtt. A 20. század elején a kastély a Tóth család kezei közé került, akik később családi házat építettek a helyére. A malom is hasonló sorsra jutott - 1930 körül Erdélyi Géza vásárolta meg, amit egy ideig működtetett is, viszont a II. világháború következtében a malom eltűnt a föld felszínéről. 1828-ban 46 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben magyar lakosságának egy részét kitelepítették (nagyrészt Berkenye községbe). 1981-ig közúti határátkelőhely is volt itt, melyet 15 év határzár után, 1996-ban nyitottak meg újra. Magyar óvodája 1974-ben, alapiskolája pedig 1978-ban szűnt meg.

Mai jelentősége

Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1854-ben épült klasszicista stílusban (a második világháború pusztításai után 1949-ben építették újjá), a templomban található Kalonday György vörösmárványból készült sírköve (1554). 1986 óta a községnek falumúzeuma is van.