Jánok

Janík
község
magyar lakosság 1910
90%
657
magyar lakosság 2011
43%
244
Népesség: 626
Terület: 19,87 km²
Tszf. magasság: 188 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04405
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Cserehát - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Tornai járás kisközség

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Bódva völgyében, a Kanyapta-patak partján, a Tornai-hegység keleti és a Keleti-Cserehát északi lábánál, Szepsitől 9 km-re délre, Tornától 9 km-re délkeletre fekszik. A falut érinti a Tornát Zsarnón (5 km) keresztül Szepsivel összekötő mellékút, mellékút köti össze a szomszédos Péderrel (4 km) is. A 7 km-re fekvő Perecsével a 2007. decembere óta átjárható határon át erdei-mezei út teremt összeköttetést. Határának (mely 190-291 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik) túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egytizedét erdő borítja. Északnyugatról Péder, északról Szepsi (Bodolló katasztere), északkeletről Makranc, keletről Reste, délről pedig Perecse községekkel határos. Déli határa államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti, később pedig Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének egyhatodát elveszítette (23,74 km²-ről 19,87 km²-re csökkent), Magyarországon maradt határrésze ma Perecséhez tartozik (ugyanakkor Perecse határának egy kis részét Jánokhoz csatolták).

Népesség

1910-ben 734, 1921-ben 834, 1938-ban pedig 887, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben a lakosság csaknem egytizede (9,8 %) lengyel nemzetiségű volt. 1938-1991 között népessége több mint egynegyedét elveszítette, 1991-2001 között további 12 %-al csökkent lakosságszáma (624 főről 549-re). 2001-2011 között 4 %-al nőtt a község népessége (549 főről 571-re). Az asszimiláció révén gyorsan csökken a magyar nemzetiségűek aránya (1991-2011 között 68 %-ról 51 %-ra), a szlovákoké pedig emelkedik (31,4 %-ról 42,7 %-ra). A magyar anyanyelvűek aránya 2011-ben 61,8 % volt. A lakosság több mint háromnegyede (77,6 %) római katolikus vallású. 1921-ben még a lakosság 9,6 %-a görög katolikus vallású volt, 2011-ben már csak 3,5 %-a.

Történelem

1285-ben említik először, akkor Ianuk néven, első temploma már ekkor állt. Neve a szláv Ján névből származhat. Egészen a 14. századig a Hont-Pázmány nemzettség birtoka volt. Később a Jánoky-család birtoka. 1550 körül lakói református hitre tértek. A település a történelem folyamán többször elnéptelenedett, 1640-ben a törökök pusztították el. 1715–20-ban csupán két adófizetőt írtak itt össze. 1740-ben pestisjárvány sújtotta a falut, ekkor halt ki a Jánoky-család is, később a Péchyek lettek a falu birtokosai. 1772-ben a források 9 gazdát és 4 zsellért említenek. Tizenöt évvel később, 1787-ben már 46 adófizetőről tesznek említést. Templomát 1768-ban építették újjá. A 19. század elején magyar lakossága mellé ruszinok is letelepedtek a faluban. Római katolikus plébániáját 1810-ben alapították újra. 1828-ban 122 háza és 908 lakosa volt a falunak, majd az ezt követő évektõl a hivatalos statisztikák szerint ez a szám soha nem csökkent 500 alá, 540 (1880) és 856 (1941) között mozgott. 1835-ben az egész falu leégett. A 20. század elején lengyel családok telepedtek le a faluban a Rzeszów környéki Lubenia faluból. A 19. század végén Sziklay Ede gyümölcskertészetéről volt híres. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd a trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott (az 1880-as években még a Csereháti járáshoz), ezután az új csehszlovák állam része lett. A trianoni határ megvonása után határközséggé vált, a korábbi megyei jelentőségű, Szikszót Szepsivel összekötő út lezárásával periférikus helyzetbe került. 1928-ban határőrlaktanyát építettek a faluban. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben a falu két zsidó családját koncentrációs táborba hurcolták. 1944. végén a falu környékén több hétig harci cselekmények folytak, a lakosságot ekkor kitelepítették. 1945 elején 10 fiatalembert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. 1945 után több családot kitelepítettek Magyarországra és magyarországi szlovákok telepedtek le a községben. Magyar alapiskoláját 1978-ban megszüntették, ma már csak szlovák nyelvű iskola és óvoda működik itt, ami hozzájárult a magyar lakosság gyorsuló asszimilációjához.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült barokk stílusban, 1835-ban klasszicista stílusban építették újjá. A Sziklay-kastély a 19. század elején emelt klasszicista építmény.

Emlékhelyek és hírességek

2021. május 4., 13:10

Tiltakoznak a helyiek a hulladékégető felépítése ellen Jánokon

Tiltakoznak a helyi lakosok és a környékbeli települések polgármesterei az ellen, hogy hulladékégető épüljön Jánokon.

2020. október 25., 18:13

A jánokiak nem kérnek a szemétégetőből

A régió lakossága az életkörülmények és a levegő minőségének romlásától tartva tiltakozik. Begala Gyula, a község polgármestere állítja, mindent megtesznek azért, hogy ne épülhessen náluk szemétégető.

2020. augusztus 6., 15:43

Afrikai sertéspestist igazoltak egy Kassa-vidéki házi tenyészetben

A malacok nem ettek, és az egyikük nem akart felkelni.

2020. február 29., 16:04

Jánokon magával vitte a szavazólapokat egy választó

Angolosan távozott, a szavazólapokkal együtt.

2017. december 27., 07:00

Hagyományos betlehemes találkozó Abaújban

Jánok/Kassa. Jánokon tizenhatodik alkalommal rendeztek betlehemes találkozót.
2017. január 11., 07:00

Bankó Ibolya: Én merek álmodni

Vannak települések, ahol szinte már csak 1-2 emberen múlik, hogy láttatja-e magát a falu a határain kívül is, van-e kultúra, fontos-e még az anyanyelv igényes használata és folytathatnám a sort.
2016. december 6., 07:00

Nemzetközi betlehemes találkozó volt Jánokon és Kassán

Jánok/Kassa. Nemzetközi betlehemes találkozót tartottak Jánokon és Kassán. A felvidéki magyar és szlovák csoportok mellett Erdélyből és Magyarországról is érkeztek betlehemezők.
2014. július 1., 07:00

Együtt szavalt a Bódva-völgye

Jánok. Együtt szaval a Bódva völgye, Papp - Váryné Sziklay Szeréna versmondó találkozót rendeztek a Szepsi melletti Jánokon, Sziklay Szeréna költőnő szülőfalujában.
2013. december 10., 07:00

Betlehemes találkozó volt Jánokon

Jánok. Jánokon, a még élő karácsonyi népszokások Bódva-völgyi központjában, újra Nemzetközi Betlehemes Fesztivált szerveztek.
2011. december 8., 12:59

Betlehemes találkozó Jánokon

Jubileumi betlehemes fesztivált rendeztek a hét végén a Kassa-vidéki járásban fekvő Jánokon. Az idén 4 ország 18 betlehemes csapata mutatkozott be a kis településen.
2011. június 9., 12:59

Feltámadási menet

A Csiksomlyó felé tartó, húsvétkor indult nemzeti zarándoklatot a Magyarországon 2004. december 5-én tartott népszavazás eredménye keltette életre.